Washingtoni fegyverüzlet 6,67 milliárd dollárért miközben Irán háborúval fenyeget
Amerikai katonák állnak a háttérben izraeli és amerikai zászlók mellett egy izraeli hadgyakorlat során | Kép forrása: Reuters)
Ali Hámenei ajatollah vasárnap, január 28-án figyelmeztette Washingtont: bármilyen amerikai támadás térségi háborút vált ki a Közel-Keleten. A 86 éves iráni vezető eddigi legélesebb figyelmeztetését tette közzé. Az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó (az amerikai haditengerészet egyik nukleáris meghajtású zászlóshajója) és kísérő hadihajói az Arab-tengeren, Irán partjainak közelében állomásoznak.
Donald Trump elnök ugyanezen a napon azzal fenyegetőzött, hogy „gyorsasággal és erővel” csaphat le Teheránra, ha az iráni vezetés nem teljesíti az amerikai követeléseket.
- Apache helikopterflotta (3,8 milliárd dollár): A csomag legjelentősebb tétele 30 darab modern AH–64E Apache támadóhelikopter beszerzése. Ezek a gépek a legkorszerűbb rakétavetőkkel és precíziós célzórendszerekkel vannak felszerelve, ami jelentősen növeli az izraeli légierő csapásmérő képességét.
- Könnyű harcjárművek (1,98 milliárd dollár): Az izraeli szárazföldi erők mobilitását 3250 darab új, könnyű harcjárművel erősítik meg, biztosítva a gyors és hatékony csapatszállítást.
- Logisztikai támogatás és alkatrészellátás: A fennmaradó keretösszeget páncélozott személyszállítók fenntartásához szükséges alkatrészekre, valamint kiegészítő könnyű helikopterek beszerzésére fordítják.
Gregory Meeks demokrata képviselő, a Külügyi Bizottság (a Kongresszus külpolitikai döntéseit felügyelő testülete) rangidős tagja azonnal bírálta az eljárást. A Trump-kormányzat „nyíltan figyelmen kívül hagyta a Kongresszus régóta fennálló előjogait”. Meeks szerint a kormányzat megkerülte az évtizedes eljárásokat, és „megtagadta a Kongresszussal az együttműködést a Gázával és az amerikai–izraeli politikával kapcsolatos kritikus kérdésekben”.
A fegyverüzlet hátterében Washingtonban befolyásos Izrael-párti lobbicsoportok dolgoznak.
Az AIPAC hosszú évek alatt kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki a Kongresszusban, amelyen keresztül következetesen érvényesíti Izrael érdekeit az amerikai külpolitikában. Ez már nem elszigetelt döntések sorozata, hanem egy régóta működő rendszer része. Mindez arra utal, hogy az amerikai közel-keleti politikai döntések a legtöbb esetben nem választói felhatalmazásból vagy amerikai geopolitikai érdekekből, hanem szervezett érdekcsoportok nyomására születnek. A fegyverszállítások és a folyamatos katonai jelenlét pedig azt jelzik, hogy a konfliktus nemcsak geopolitikai eszköz, hanem üzletté vált.
Izrael eközben a térségben folytatott célzott légicsapásokkal és katonai műveletekkel igyekszik fenntartani katonai fölényét, különösen Gázában és Szíria területén. Ezek az akciók civilek ezreit sodorták veszélybe, ami Izrael erkölcsi felelősségét is felveti a térségben zajló szenvedésért, és közvetlenül hozzájárul a közel-keleti helyzet további destabilizálásához.
Miközben a fegyverüzlet lebonyolítása zajlott, a Pentagon bombázókat és vadászgépeket küldött a térségbe. Ilyen mértékű katonai mozgósítást legutóbb a 2025 júniusi támadások előtt láttunk. Akkor amerikai és izraeli erők iráni nukleáris létesítményeket vettek célba, az Egyesült Államok és Izrael közösen csapott le három iráni nukleáris létesítményre egy olyan akció során, amely Teherán szerint nyílt szuverenitássértés volt, és máig meghatározza az iráni vezetés biztonsági gondolkodását.
A korábbi támadások emléke nem maradt nyomtalan a térségben. Ebben a feszült helyzetben Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek határozottan a helyzet további eszkalációja ellen foglalnak állást.
Nem engedik, hogy légterüket vagy területüket amerikai csapásokhoz használják Irán ellen. Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös január végén biztosította Irán elnökét, Maszúd Peszeskjánt, hogy országa „nem engedi meg légterének vagy területének felhasználását semmilyen katonai művelethez Irán ellen, bármely fél részéről, hovatartozástól függetlenül”.
Brüsszel más utat választott. Az Európai Unió január végén terrorszervezetnek nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát. Ezzel Washington vonalát követi, és ismét az amerikai külpolitikai irányhoz igazítja saját döntéseit, az európai, köztük a magyar érdekek rovására. Brüsszel ezzel tovább erősíti szerepét Washington geopolitikai kiszolgálójaként. A lépés nyomást gyakorolhat az EU-tagállamokra, köztük Magyarországra, hogy támogassák a szigorúbb szankciókat Irán ellen.
Brüsszel Ukrajnában továbbra is a katonai támogatás mellett áll ki, a Közel-Keleten viszont már a béke fontosságát hangsúlyozza. A magyar kormány Ukrajnában következetesen a béke mellett érvel, Izrael katonai fellépésével szemben viszont nem fogalmaz meg hasonló kritikát.
Magyarország és egész Európa számára mindez magasabb energiaárakat, újabb migrációs nyomást és növekvő geopolitikai kiszolgáltatottságot hozhat, miközben a kontinens mozgástere ezekben a kérdésekben egyre szűkül.
Ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost, energiaválság fenyeget. Nem véletlen, hogy a térségben iráni hadgyakorlatok zajlanak azon a tengeri útvonalon, ahol a világ olajkereskedelmének ötöde halad át. Az amerikai Központi Hadvezetés, a közel-keleti műveletekért felelős parancsnokság eközben figyelmeztette az iráni Forradalmi Gárdát, hogy tartózkodjanak bármilyen nem biztonságos vagy szakszerűtlen magatartástól az amerikai erők közelében.
Trump Irán felé egyre keményebb hangot üt meg, és katonai erőt vonultat fel a térségben, ami könnyen a konfliktus további kiéleződéséhez vezethet. Kampányában korábban a külföldi háborúk lezárását és az amerikai beavatkozások visszaszorítását ígérte. Ehhez képest Washington most egy összesen 15,67 milliárd dolláros fegyvercsomagot hagy jóvá, amelynek jelentős része Izraelhez kerül, ami aligha illeszkedik egy valódi békepolitika céljaihoz.
(Az Associated Press, al-Dzsazíra, The Intercept nyomán)
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
