A meglévő szavazók mellett további 600 ezres szavazói tartaléka van a Mi Hazánknak

A magyar politikai térkép átalakulása óta egyre élesebb a verseny a két nagy blokk – a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt – között, viszont sokaknak elege van az öncélú és tartalmatlan mocskolódásból, és olyan ajánlat után néznek, ahol valódi politikai programmal is találkozhatnak, ez pedig ma a Mi Hazánk Mozgalom. 

A Republikon Intézet legfrissebb kutatása nem a hagyományos „Kire szavazna?” kérdést tette fel, hanem azt vizsgálta: kire voksolnának a választók, ha az első számú preferált pártjuk nem indulhatna a választásokon. Ez az ún. másodlagos pártpreferencia fontos képet ad arról, mely pártok tudnák megszólítani a bizonytalan vagy elbizonytalanodott szavazókat – és ki rendelkezik valódi politikai tartalékokkal.

A kutatás eredményei szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom fej fej mellett vezetik a mezőnyt: mindkét pártra a pártválasztók 12 százaléka szavazna, ha az általuk leginkább preferált párt nem lenne elérhető. A többi párt ettől elmarad; beszédes, hogy a lista végén 4 százalékkal áll a Fidesz. 

A Mi Hazánk esetében ez jelentős eredmény, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a részvételi hajlandóságot: egy 70 százalékos részvételi arány mellett ez körülbelül 600 000 potenciális szavazót jelent a Mi Hazánknak – másodlagos választásként is.

Ez az adat kifejezetten erős pozíciót jelez. Ráadásul nem csupán külső kutatások utalnak erre az erősödésre: a párt elnöke nemrégiben az EFOTT-on arról beszélt, hogy saját belső felméréseik szerint a Mi Hazánk 8–10 százalék között mozog a pártválasztók körében. Ez alapján nemcsak az országgyűlési küszöb átlépése tűnik biztosnak, hanem a párt akár jelentős frakcióval is számolhat a 2026-os választások után. A jelenlegi helyzet alapján tehát világos: a Mi Hazánk Mozgalom 2026-ban megkerülhetetlen szereplője lesz a magyar politikának.