Orbán: „még négy-hat év és Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója a legfejlettebb nyugati országokhoz mérve sem”

Szombaton igen terjedelmes beszédet mondott Orbán Viktor Esztergomban az MCC Feszten, ahol természetesen a szónoklat nagyrészét a már jól ismert kommunikációs panelek töltötték meg háborúról, Ukrajnáról, de kiderült például, hogy a NATO-hoz is a „legjobbkor csatlakoztunk”. Ami igen érdekes az az, hogy a miniszterelnök valóságlátása szerint hazánk nem egy leszakadó, etnikai arányaiban felboruló ország, hanem egy olyan állam, mely pár év, és már beéri a legfejlettebb nyugati országokat. Érdekes kijelentés, kivéve persze, ha a kormánya által behozott migránsmunkásokra gondol. Abban lassan tényleg utolérjük a Nyugatot. 

Ami viszont érdekes volt háborúról szóló elemzésében az az, hogy milyen nyíltan mert fogalmazni az oroszokkal kapcsolatban. Arról, hogy mennyire reális fenyegetés az orosz, Orbán Viktor azt mondta az MTI szerint: „volt már akkora az orosz kisgömböc, hogy idejött, és bekapott bennünket”. A kormányfő abból indul ki, hogy Oroszország 140 millió ember, az EU több mint 400 millió ember, a britek további 70 millióan vannak, nem beszélve az amerikaiakról. Oroszország katonai költségvetésénél az EU országainak katonai költségvetése többszörösen nagyobb. Úgy fogalmazott: sokkal többen vagyunk, sokkal több a pénzünk, sokkal fejlettebb a hadiiparunk, és itt vannak mögöttünk az amerikaiak. „Akkor hogy fognak minket lenyelni az oroszok, amikor azt a négy megyét se tudják már mióta elfoglalni Ukrajnában?” – tette fel a kérdést. Az a kiindulópont, hogy „az oroszok jönnek, aztán elfoglalnak bennünket”, irreális feltételezés, és nem szabad ebből levezetni a politikai lépéseket – jelentette ki. Orbán Viktor kiemelte: irreális előfeltevésből csak téves politikai döntések következhetnek. Az oroszok nincsenek abban az állapotban és helyzetben, hogy fenyegetést jelentsenek ma Európára – mondta. Hozzátette: Ukrajna egy részére azonban fenyegetést jelentenek, mert ha a nyugatiak nem adnak fegyvert az ukránoknak, akkor az oroszok és az ukránok békébe lesznek belekényszerítve, amelynek nyilvánvalóan területi kérdések is a részét adják majd, és az oroszoknak vannak területi igényeik. 

Ez nem arról szól, hogy mi lesz Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával és később Ausztriával, ezek az országok nincsenek katonai fenyegetés alatt – erősítette meg. A miniszterelnök kijelentette, nem az a kérdés, hogy az oroszok megtámadnak-e még valakit Ukrajnától nyugatra, hanem az, hogy mennyire lehet komolyan venni a NATO tagjainak kölcsönös védelemről szóló ígéretét, mert ha nem lehet, akkor mindent újra kell gondolni.

A Balkánnal kapcsolatban Orbán nem Antal József és kormánya történelmi felelősségét hozta fel, hogy gyáva, megalkuvó, simulékony magatartásuk miatt elmulasztották a XX. századi revízió utolsó esélyét, hanem az EU-t ostorozta, amiért „elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy a Jugoszlávia szétesése után létrejött új államokat integrálja”. Ha a Balkán országai tagjai lennének az uniónak, akkor a balkáni konfliktusok hőfoka sokkal lejjebb lenne – jegyezte meg. Hiába sürgeti Magyarország, ez az integráció nem történik meg, ezért ma a Balkán a nagyhatalmi rivalizálás terepe, ez a térség nincs stabilizálva, „nincs lehorgonyozva” – figyelmeztetett. (Ez azért is érdekes gondolat, ugyanis a történelem során még sohasem volt olyan, hogy a Balkán ne egy konfliktusokkal átitatott puskaporos hordó legyen.)

Afrikába küldené a pénzt

Orbán beszédéből kiderült, a miniszterelnök úgy gondolja, ha tovább pumpáljuk a pénzt Afrikába, akkor az ottani hadurak majd jól felfejlesztik a kontinenst, s akkor nem jönnek ide százmilliós nagyságrendben. Mint mondta: „Ha ahelyett, hogy az Egyesült Államokba meg Ukrajnába küldenénk a beruházásra alkalmas európai tőkét, nem küldjük ezt a pénzt Afrikába, és nem stabilizáljuk azokat az országokat, amelyeken keresztül feljönnek a migránsok, akkor Európa néhány éven belül óriási bajban találja magát” – jegyezte meg. „Afrika még meg sem mozdult. Az eddigi migráció nagy része inkább a Közel-Keletről érkezett, Szíria és környékéről. Afrika még ezután jön” – emelte ki a migránsmunkásokat behozó miniszterelnök. Kitért ugyanakkor arra is, hogy egy évtized múlva a következő politikus nemzedék egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az Ausztria irányából Magyarországra igyekvő migrációs hullámot megállítsa. (Aki ismeri a magyarországi cigányság demográfiai adatait, az igencsak meglepődhetett e szavak hallatán.)

Úgy látja, ők megtartják Magyarországot magyarnak

„Ha azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon, ahhoz nekünk egy közép-európai önvédelmi, kölcsönös védelmi rendszert kell kiépíteni a migrációval szemben, egyébként össze fognak bennünket préselni, és úgy fogunk kinézni, mint a nyugat-európai országok” – emelte ki. „Az a kérdés, hogy magunkban látunk-e annyi erőt, hogy akármilyen kedvezőtlen dolgok is vannak, mi megtartjuk magunkat annak, akik vagyunk. És én látok Magyarországon erre erőt” – összegzett a miniszterelnök. „Nem szabad föladni!” – hangsúlyozta, vitába szállva azzal az elmélettel, mely szerint egy ilyen óriási népességnyomásnak nem lehet ellenállni. Orbán Viktor ezzel szemben kiemelte: sokkal erősebbek vagyunk annál, mint azt mi időnként gondoljuk. Ha jól szervezzük meg magunkat, nem engedjük, hogy Brüsszel ránk kényszerítse a migrációs paktumot. „Migráció ügyében csak két út van: vagy a lázadás vagy a behódolás. A nyugatiak behódoltak, szerintem mi ezt ne kövessük, lázadjunk és védjük meg azt amink van!” – fogalmazott.

A Facebook szabályozásához is gyávák voltak, most mégis „digitális honfoglalást” hirdet

Orbán Viktor kitért a jobboldal előtt álló hazai kihívásokra is, azt mondta: nem arról van szó, hogy a politika hagyományos világa kiegészült egy új elemmel, a digitális térben zajló vitákkal, hanem az összes információ és a vita felköltözött a digitális térbe, és ennek az új helyszínnek mások a nyelvi sajátosságai, az érvelési logikája és a gyorsasága is. Arra figyelmeztetett: ha a nemzeti oldal ezt nem tanulja meg, és átengedi a „baloldali, globalista, liberális erőknek”, akik „ott garázdálkodnak már évek óta szinte akadálytalanul, agresszív módon”, akkor lecsökken a jobboldal meggyőző ereje. „És ha nincs meggyőző erőnk, akkor nincs szimpátia, akkor nincs támogatás és nincs győzelem sem” – tette hozzá. Úgy értékelt: nagy kihívás áll a jobboldal előtt, egy digitális honfoglalásra van szükségük, hogy a digitális térben is otthon legyenek, ott is meg tudják vívni a vitákat és el tudják mondani a gondolataikat. Hozzátette: talán ez is közelebb viheti a kormányoldalt a fiatalokhoz. Jelezte azt is: mindenkit vár a digitális polgári körökben. Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy a kétharmados kormány cinkos magatartása nélkül a Facebook algoritmusa sohasem építhette volna fel Magyar Pétert, és nem cenzúrázhatná ilyen gátlástalanul a Mi Hazánkat.

Biztos a ’26-os győzelemben

A pártszimpátiát mérő közvélemény-kutatásokról szólva a Fidesz elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: van egy világos képe arról, hogy hol tartanak most, és ebből kiindulva egy elgondolása arról is, hogy mi a reális célkitűzés a soron következő választásra. „Sokat fogunk dolgozni, és nagyon fogunk nyerni” – fogalmazott. A különböző közvélemény-kutatásokra, amelyek egy része Fidesz-előnyt, másik része Tisza-előnyt mutat, úgy reagált: angolul push pollnak hívják azokat a felméréseket, amelyeket nem azért csinálnak, hogy leírják a helyzetet, hanem hogy befolyásolják azokat, akik megnézik. Jelezte: nem mondja, hogy nem kell figyelni a közvélemény-kutatásokra egyáltalán, de nem szabad ezeknek túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy legyenek olyan mérések, amelyek valóságos képet adnak saját helyzetükről, a közkedveltségről, választási esélyekről, és egy-egy ügyről, ami a közvéleményt izgatja. A miniszterelnököt a fiatalok kormánykritikus attitűdjéről is kérdezték, amiről azt mondta: a fiataloknál a lázadás az élet természetes része. Értékelése szerint Magyarországon a liberális fiatalok a kormány ellen lázadnak, illetve minden ellen, ami hatalom, a nemzeti gondolkodású fiatalok pedig a globális hálózatok, a Soros Alapítvány, Brüsszel és általában az országot elnyomni akaró nemzetközi erők ellen. Szülői bölcsességet és higgadtságot javasolt ebben az ügyben, hangsúlyozva, nem árt néha visszaemlékezni arra, hogy „mi miket csináltunk ebben a korban, miket gondoltunk és miket kiabáltunk itt-ott-amott”. 

A miniszterelnök felsorolta a fiataloknak szóló kormányzati programokat: a diákhitelt, a munkáshitelt, a 25 év alattiak szja-mentességét, az otthonteremtési támogatást és a családi adókedvezményeket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a választás nem csak észkérdés és ajánlatok kérdése, számos más szempont is belejátszik, ezért nem hiszi, hogy a kormány ifjúsági programja lesz az, ami a fiatalok számára vonzóbbá teszi a kormánypártokat. Úgy fogalmazott: inkább a békességben, nyugalomban, megértésben, beszélgetésben és összekapcsolódásban látja az „ösvényt”, és ha ez sikerül, akkor majd a fiatalok „sokkal inkább az ország ellenségeivel szemben lázadnak föl és nem pedig a hazát védő nemzeti kormánnyal szemben”. Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok újrázását az egyelőre stagnáló európai magyar gazdaság vagy a digitális térben való jelenlét veszélyezteti-e inkább, Orbán Viktor azt mondta: ezek nem egymást kizáró, hanem egymás mellett létező veszélyek. Rámutatott, hogy polgári nemzeti keresztény közösséget szervezni, ezt „a sokszínű világot összeabroncsozni összetett és rendkívüli feladat” a digitális világban is. Ezért, tette hozzá, a Harcosok Klubja a vitákba beleálló, „harcos alkatok”, míg a Digitális Polgári Körök olyan emberek terepe, akik szeretik településüket, családjukat, hazájukat, valamit tenni akarnak, értelmes dolgokról akarnak beszélni, de egyszerűen csak békében akarnak lenni, s nem kenyerük, nem szeretnek „pofozkodni, lökdösődni” és a felesleges vitákat is kerülik.

Béke nélkül nem lesz „erős magyar gazdaság”

A gazdaság kapcsán hangsúlyozta: az tízmillió magyar ember sorsa és jövője, egyben hatással van a választásokra is. Kijelentette: ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedési pályára lépjen, ahhoz először el kell érni a békét, hiszen a háború nemcsak az energiaárakat tartja magasan, de „az Európai Unió országai rengeteg pénzt” is visznek Ukrajnába a háborúra, „ilyen körülmények között magas gazdasági növekedést pedig nem lehet elérni” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy a béke eléréséig, „annak is örülni kell, ha meg tudjuk védeni, ami van”, illetve ezzel együtt „néhány nagy ívű célt, ami minden ember számára fontos”, megpróbálnak megvalósítani. 

Elmaradt a repülőrajt

Kifejtette: a három százalékos otthonteremtési program kapcsán fél évig tartott az előkészítése, mert amit kigondoltak még az év elején, arra épült, hogy békeév lesz az idei, aminek egy magasabb gazdasági növekedés lesz az eredménye. Mivel ez nem jött el, felmerült a kérdés, hogy „most akkor vagy föladod azt a szándékodat, hogy áttörést érj el az otthonteremtésben, föladod azt a célt, hogy minden magyarnak lehessen saját otthona, saját tulajdonba, és azt mondod, hogy hát háború van emberek, nem tudjuk megvalósítani, vagy kitalálsz valamit, hogy hogyan lehet mégis” – fogalmazott. Közölte: hat hónapig dolgoztak ezen a problémán, s ennek eredményeként „szeptember 1-jén be lehet menni a bankba, és föl lehet venni a három százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban” – emelte ki. Sehol Európában „olyan nincs, hogy eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges […], ilyen ajánlat egész Európában nincs máshol” – emelte ki. 

Mint mondta, hiába van háború és hiába nincs gazdasági növekedés, az „adóforradalom dolgát” sem adták fel, mert szerették volna elérni, hogy „a nők, akik úgy döntenek, hogy legalább két gyermeket vállalnak és közben dolgoznak, ne csak addig kapjanak adókedvezményt, amíg kiskorúak a gyerekek, hanem életük végéig mentesek legyenek az szja-fizetés alól, ilyen sincs a világon sehol” – jelezte. Aláhúzta, hogy „a nőket, a hölgyeket, az asszonyokat, akik gyereket vállalnak, mindenképp meg kell támasztani, hogy semmilyen körülmények között ne legyenek anyagilag kiszolgáltatva, az adóforradalom erről szól”. Emlékeztetett, hogy a kormány döntésének megfelelően a gyerekek utáni adókedvezményt megemelték 50 százalékkal július 1-jével, január 1-jével megint megemelik, októberben pedig a három gyermeket vállalt édesanyáknak többé már nem kell szja-t fizetniük, január 1-jétől pedig a 40 év alatti kétgyerekeseknek, 2027-től mellettük az 50 év alatti, és aztán 2028-tól a 60 év alattiaknak sem. 

Azt tudom mondani: látják, az egész világban – különösen Európában – mint a kávézacc, föl van kavarodva minden, és ilyen körülmények között is megvédtünk mindent, amit elértünk, meg még néhány fontos dolgot meg tudtunk csinálni – fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy az ellenzék nem működő közszolgáltatásokról és a kormányzati holdudvar gazdagodásáról beszél, a miniszterelnök úgy reagált, hogy a magyar állami vagyon nemhogy csökkent, de megkétszereződött 2010 óta, míg a közszolgáltatások folyamatosan fejlődnek még akkor is, ha azokkal „nagyon hosszú ideig nem leszünk még elégedettek, mert iszonyatos pénzt igényel” a működtetésük. Kifejtette: az egészségügyre jövőre 280 milliárd forinttal költenek többet, mint idén, a közösségi közlekedés pedig – amellett, hogy olcsóbb lett – folyamatos megújuláson megy keresztül. Ezzel együtt „a közszolgáltatások még hosszú időn keresztül lesznek kritika tárgyai” – mutatott rá. 

Még pár év, és jó lesz

Közölte: 2010 óta – amikor „egy csődbe jutott országot kellett talpra állítani” – az ezzel kapcsolatos munka 70-75 százalékát végezték el, és „ha még van négy-hat év, (.) azt lehet majd mondani, hogy Magyarországnak sehol semmilyen területen nincs szégyenkeznivalója a legfejlettebb nyugati országokhoz mérve sem” – fogalmazott. Kérdésre válaszolva a kormányfő elárulta azt is, hogy idén nyáron is Horvátországban fog nyaralni. „Még mindig az én vezetésemmel van arra a legtöbb esély, hogy megnyerjük a választást” – jegyezte meg, majd a nyaralásra utalva elmondta: „ha kapok két hetet, rendbe hozom magam”.