Itt vannak a második gazdaságvédelmi csomag részletei

Meghosszabbítják a családtámogatások időtartamát

A veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik a gyermek gondozására, nevelésére nyújtott - kormányrendeletben meghatározott - egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság.

Mit jelent ez a családoknak? A keddtől már hatályba is lépő rendelkezés szerint meghosszabbodik a jogosultság a gyermekgondozási díjra (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) és a gyermeknevelési támogatásra (gyet) a veszélyhelyzet végéig. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy megszűnhet viszont a nagyszülői gyedre jogosultság, ha a gyermek szülei visszavonják erről szóló nyilatkozatukat, valamint a gyesre jogosultság, ha a szülők írásos nyilatkozatban lemondanak róla. A rendelet ugyanakkor jelentős változást vezet be a nagyszülői gyed esetében: a veszélyhelyzet alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, gondozza-e.

Szintén a családok életét érintő vonatkozás különvált szülőknél a gyermek láthatásának kérdése. A bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit veszélyhelyzeti okból módosító szabályok szerint a gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. Azaz a járványügyi intézkedéssel érintett területen az ilyen tárgyú határozatok végrehajtását a veszélyhelyzet alatt, nem lehet kikényszeríteni.

Több mint 81 ezer kisvállalkozás kap könnyítést

A kormányintézkedések egyik legfontosabb célcsoportja a kisvállalkozások köre. A megjelent rendelkezés alapján,több mint 81 ezer katás kisvállalkozó kap mentességet meghatározott időszakra a tételes adó megfizetése alól.

A rendelet nevesító azokat a további tevékenységi köröket, melyekre kiterjednek az új rendelkezések. Ezek összesítve a következők:

• taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),


• fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),


• festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),


• egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),


• villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),


• fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),


• előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),


• víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),


• szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),


• épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),


• sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),


• tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),


• általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),


• padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),


• fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),


• előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),


• egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),


• fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),


• konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),


• üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),


• testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),


• egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),


• egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),


• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),


• idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és


• szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

Mit jelent ez a katás kisvállalkozásoknak? Ezek az új, veszélyhelyzeti szabályok nagyjából minden ötödik katást érintenek. A rendelkezés alapján, azok a kisadózó vállalkozások, melyek a fentiek szerinti tevékenységet folytatnak, 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól.

Felmerühet a kérdés, hogy e mentesülés hogyan értinti a katás vállalkozó társadalombiztosítását?

A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy az ellátási jogosultság nem szűnik meg a mentességel.Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

Ez a rendelkezés azokra a katás vállalkozásokra terjed ki, amelyek e tevékenységük tekintetében 2020. február hónapjában már az úgynevezett kata-törvény hatálya alá tartoztak.

Az adótartozásokat a veszélyhelyzet után kell megfizetni

Szintén a katásokra vonatkozó veszélyhelyzeti szabály ugyanazon a rendeleten belül, hogy a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált kata-törvény szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg.

Mit jelent ez? Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.

A rendelet rögzíti, hogy amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

További ágazatokban engedik el a járulékokat

A vonatkozó rendelet nevesíti azokat a főtevékenységi köröket, melyekben a legkisebb, minimális összegre csökken a járulékfizetés mértéke (kivételt képeznek a költségvetési szervek).

Ezek:

• taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),


• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),


• vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),


• alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),


• sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),


• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),


• film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),


• konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),


• napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),


• folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és


• műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

Fontos kitétel, hogy a rendelet meghatározza azt, mit lehet tényleges főtevékenységnek tekinteni. Eszerint, tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

Ha viszont a vállalkozás ezen ágazati körök valamelyikében működik, akkor számos könnyítésre számíthat a rendelet vonatkozó pontjai alapján:

1. Nem kell teljesíteni a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek

• a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében;


• egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és


• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

2. A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően az e főtevékenységi körökbe tartozóknál

• foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy;


• egyéni vállalkozó és


• a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az imént részletett, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alóli mentesülést és a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.

Fontos kitétel itt is, hogy az e veszélyhelyeti szabályok szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

További rendelkezés a fent említett tevékenységek szerint működőkre, hogy nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény
szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.

Katás kisvállalkozók esetében, amennyiben a fentiek valamelyike a főtevékenységet jelenti, azzal összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét a rendszer.

Felfüggesztés a végrehajtásokban, kilakoltatásokban is

A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági végrehajtásról szóló törvény alkalmazásában is lesznek változások. Eszerint, a veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor. A kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon kezdődik újra.

Mit jelent ez? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a végrehajtásokban és a kilakoltatásokban, illetve a végrehajtással árverésre került ingatlanoknál is, 15 napos többletidő keletkezett, ami a veszélyhelyzet lezárását követően indul.

A rendelet értelmében, ugyanezen az elven, moratórium állt be az adóhatóság által indított végrehajtásokban is. Fontos kitétel ugyanakkor - rögzíti a rendelet -, hogy ez a moratórium nem terjed ki a a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre.

Azaz ha valaki megszegi a járványügyi intézkedések hatósági előírásait, a kiszabott büntetést a veszélyhelyzet alatt is meg kell fizetnie, illetve az végrehajtható.

15 ezer forintra emelkedett az érintéses bankkártyás vásárlások felső határösszege

A rendelkezés értelmében, ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélkül is engedélyezett ("pay pass"), érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatára április 15-től. Korábban erre tett javaslatot a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a lépéssel - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium - a becslések szerint a vásárlások csaknem 90 százalékánál, mintegy 670 millió tranzakciónál, a vevőnek nem kell megérintenie a POS-terminált.

Mit jelent ez a hétköznapi vásárlásoknál? Az új értékhatár 2020. április 15-től lép életbe,illetve a rendelkezés értelmében, legkésőbb akkor kell alkalmazni. Így a hétköznapi kiskereskedelmi vásárlásoknál az emberek legkésőbb ettől a naptól találkozhatnak majd a változtatással.

A járványügyi helyzettől függetlenül figyelemmel kell lenni a pénzügyi biztonságra is, így továbbra is él az a biztonságot szolgáló általános szabály, hogy a PIN-kódot időközönként még az érintőkártyás vásárlásakor is meg kell adni, amivel az biztosítható, hogy egy ellopott kártyával ne lehessen korlátlanul visszaélni. Így a POS terminál 5 PIN-kód nélküli vásárlás után a hatodik vásárlásnál értékhatártól függetlenül ezután is kérni fogja a kódot, vagy akkor, ha PIN kód nélkül annyit vásároltunk egymás után, hogy annak értéke elérte a 150 eurónak megfelelő összeget.

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!