Mi folyik itt Ózdon? – Gyanús folyamatok zajlanak a Fidesz és a baloldal között

Ózdot nem kell különösebben bemutatnunk a magyar olvasóközönségnek: sajnos egyebek mellett arról hírhedt a város, hogy bizonyos településrészeken egy autót 38 perc parkolás után elkezdenek szétszedni a helyi kiilleszkedettek. 2014 óta Janiczak Dávid a polgármester, aki eleinte nagy reményekkel, a Jobbik színeiben vette át a város vezetését, az utóbbi években azonban már ő is egy, a baloldali összefogás által összetákolt „civil” szervezetben tengeti életét. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 3. választókerületének azonban egészen 2010 óta fideszes országgyűlési képviselője van, Riz Gábor személyében, ami érdekes dinamikákat szül a környéken.

Riz Gábor csillaga leáldozóban van a Fideszben, helyette egy fiatalabb jelöltet, dr. Csuzda Gábort indíthatja majd a kormánypárt – ennek előjele volt, hogy utóbbi idén megkapta a választókerületi elnöki pozíciót. Csuzda 2025 júniusában szerzett országgyűlési képviselői mandátumot, miután Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjává választották. 

Ez a változás nem csupán a Fidesz helyi szervezeteiben okozott felbolydulást – mivel információink szerint Riz Gábor körei természetesen nem örültek a váltásnak –, hanem a viszonylag békés együttműködést is megkérdőjelezte az ózdi városvezetéssel. 

Ennek személyes oka is lehetett, hiszen Csuzda Gábor 2024-ben elindult polgármesternek Janiczak ellen, de alulmaradt. 

És láss csodát: a polgármester november 13-án közzétett bejegyzése szerint „a Versenyképes Járások Program keretében még novemberben a hónapban 312 235 900 forinttal kevesebb marad Ózdnál. (…) Ez az az összeg, amivel a helyi vállalkozások több adót fizettek be, mint tavaly, így ezt el kell utalnunk az államnak – amit a város működésére, fejlesztésére fordíthattunk volna.” Nyilvánvalóan ez helyi szinten óriási összeg, és nagyon hiányozna a város költségvetéséből.

Az aggodalomnak azonban nem volt ideje a tetőfokára hágni, mivel alig egy hét elteltével, 21-én egy örömhírrel jelentkezett Janiczak: mintegy 550 millió forint értékben kap rendkívüli támogatást a város egy „egyedi döntés” következtében, melynek egy részét „valódi fejlesztésre”, a másik részét pedig elengedhetetlen karbantartása használják majd fel a tervek szerint. 

Mégis mi történhetett, ami a mínusz 312 millióból plusz 550 milliót varázsolt?

Megsajnálta volna a kormány a szegény ellenzéki városvezetést? A Fidesz-kormányt az elmúlt 15 évben nem úgy ismertük meg, mint amely jótékonykodik, sokkal inkább úgy, hogy érdekek mentén üzletel. Tehát mi történhetett?

Három balliberális jelölt, akik egy szervezetben indultak ’24-ben

A liberálglobalista mainstream fő üzenete a 2026-os országgyűlési választások előtt az, hogy senki ne induljon a Tisza ellen, hogy minél nagyobb esély legyen a kormányváltásra. Ennek bizonyos pártok esetében van is realitása, így a DK, az MSZP, a Kutyapárt és társaiknál, hiszen a közelmúlt politikatörténete megmutatta, hogy ezen politikai formációk szimpatizánsainak többsége bárkire hajlandó leszavazni, a Fideszen kívül. A Mi Hazánk esetében inkább kontraproduktív azt szorgalmaznia a Tiszának, hogy ne induljon, hiszen a felmérések szerint tőle minimális mennyiségű szavazatot remélhet a globalista párt, ellenben a kormánypártok jobban járnának.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 3. választókerületében egyelőre úgy néz ki, hogy a Fidesz–KDNP-n kívül számottevő erőként a Tisza, a Mi Hazánk és a DK mellett egy helyben elég népszerű karakter, a társasházkezelő Angyal Béla is megméretteti magát. Angyal az MSZP-hez kötődik, az ő vármegyei listájukon szerepelt 2024-ben is. Tehát nagyon úgy néz ki, hogy háromfelé fognak osztódni a balliberális szavazatok.

Külön szembetűnő, hogy két balliberális jelölt az Ózdiakért és Ózdért Egyesület színeiben került be a legutóbbi választáson az önkormányzatba, Janiczak Dávid társaságában.

Csák Árpád a DK színeiben fog indulni, Angyal Béla pedig egyelőre jelölő szervezetéről nem nyilatkozott, de bejelentette indulását Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy nyitott minden ellenzéki szereplővel egyeztetni. Ezen felül ugyanebből a szervezetből Csák László a Tisza jelöltje lehetett volna, hiszen bejutott az előválasztás második fordulójába, ám végül alulmaradt vetélytársával szemben.

Bár a DK előre bejelentette indulási szándékát az ország minden pontján, egy harmadik, erős baloldali szereplőnek bizonyára nem örül a Tisza vezetése. Fontos részlet, hogy Angyal Béla november 17-én jelentette be indulását, ezzel a jelenlegi helyzet szerint kvázi garantálva, hogy az elaprózódó baloldali szavazatok miatt a fideszes induló legyen a befutó.

A folyamat tehát így nézett ki: 

• november 13.: a kormány 312 millió forintot elvett Ózd városától;
• november 17.: Angyal Béla bejelenti, hogy elindul a 2026-os választáson;
• november 18.: Nyilvánosságra hozza a Tisza Csák László jelölt-jelöltségét;
• november 21.: Ózd ellenzéki vezetésű városként 550 millió forint rendkívüli támogatást kap, hála egy „egyedi” kormányzati döntésnek.

Továbbra se felejtsük el, hogy két liberálglobalista jelölt ugyanazon civil szervezet színeiben jutott az ózdi önkormányzatba, a harmadik jelöltjük pedig éppen csak lecsúszott a Tisza képviseletéről, ami fokozza a helyzet érdekességét.

Mi nem állítunk semmit, csupán igyekszünk rávilágítani néhány összefüggésre, amik hazánk közéletét alakíthatják. Vajon a politikában vannak véletlenek?