Az adósok javára döntött az Európai Unió Bírósága a devizahitelek ügyében

A devizások számára nagyon jó hír érkezett az Európai Unió Bíróságáról. A mai napon hozott ítéletet az EUB 9. tanácsa a C-679/24 számú ügyben, a magyar Kúria által beadott, a fogyasztói jogigények elévülési idejével kapcsolatos kérdésekben. „Elévülés kilőve!” – kommentálta velősen az egyik devizás ügyvéd közösségi oldalán az ítéletet.

A C-679/24-es ítélet megállapította, hogy ellentétes az európai uniós irányelvvel, ha a nemzeti bíróság a szerződés megkötésétől számítja az elévülési időt, amelyen belül perelni lehet a devizaszerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét, azaz a tőke felett megfizetett összegek visszakövetelését.

Az indokolásban az EUB kifejti: „Ezzel szemben a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megállapító jogerős bírósági határozat, amelyet az alkalmazandó nemzeti szabályoknak megfelelően az érintett fogyasztóval mint e határozat címzettjével megfelelően közöltek, az elévülés kezdő időpontjának minősülhet.

Az ilyen határozat jogerőre emelkedését követően a fogyasztót úgy kell tekinteni, hogy teljes mértékben tisztában van a kikötés szabálytalanságával, és így maga is meg tudja ítélni, hogy célszerű-e a nemzeti jog által előírt határidőn belül keresetet indítani a tisztességtelen kikötés alapján kifizetett összegek visszatérítése iránt

 (lásd ebben az értelemben: 2024. április 25-i Banco Santander [Az elévülési idő kezdete] ítélet, C-561/21, EU:C:2024:362, 36. és 37. pont).”  

Ez az ítélet azt jelenti, hogy ha a magyar bíróság megállapítja a fogyasztó, azaz az adós devizaszerződésének érvénytelenségét, ennek az ítéletnek a jogerős dátumától kezd el „ketyegni” az elévülési idő, amelyen belül az adós élhet jogigényének érvényesítésével, azaz kérheti túlfizetésének visszatérítését, illetve a követeléskezelő vagy a végrehajtó felé az általuk jogtalanul beszedett, behajtott összegek visszautalását, elárverezett ingatlan esetében is a kártérítés megítélését.

Kapcsolódó: