A számla – ki fizet és kinek az érdekében? – A Carlson–Huckabee-vita IV.

Az első három részből kiderült, ki képviseli az amerikaiakat Jeruzsálemben, mit képvisel politikailag, és kit képvisel vallási értelemben. A negyedik rész a következményekről szól. Tucker Carlson még az interjú kezdete előtt elmondta a közönségének, hogy miért megy Izraelbe. Az Egyesült Államok egy valódi háború felé tart Iránnal, egy rendszerváltást célzó háború felé, a legnagyobb háború felé, amelyet a 2003-as iraki invázió óta vívnánk. És mindezt Izrael hajtja. Benjámin Netanjahu kérésére, sőt követelésére.

Az amerikaiak a legutóbbi választáson részben a „nem lesz több háború” ígéretére szavaztak. Most iráni háború közeledik. Carlson nekiszegezte Mike Huckabee-nek a kérdést: „Azt mondtad, mélyen érdekel, mit gondolnak az amerikaiak. Ha figyelmen kívül hagyod a nyolcvan százalékot, akkor milyen értelemben érdekel?” Huckabee elismerte a számot, huszonegy százalékra becsülte a támogatók arányát, majd azzal indokolta, hogy a döntéshozók olyan információval rendelkeznek, amellyel a nyilvánosság nem. Carlson felismerte az érvelés mintáját – ugyanezt mondták Irak előtt is. „Van önrendelkezésünk? Számít-e, amit az amerikaiak gondolnak?” – kérdezte. Huckabee azt mondta, természetesen számít. Carlson visszakérdezett, hogy „ha számít, akkor miért tesszük ezt?”.

Carlson az iráni háború ellen nem elvekkel érvelt, hanem józan számítás alapján, lépésről lépésre gondolkodott hangosan. 

Megkérdezte, mit gondol Huckabee, mi történik, ha az iráni válasz következtében összeomlanak a piacok, és megháromszorozódik az üzemanyag ára. Tíz év múlva az amerikaiak szinte minden állama alapvetően lázadó állapotban lesz a szövetségi kormánnyal szemben, nem tartják be az ország legalapvetőbb bevándorlási törvényeit. Ha a piacok összeroppannak, és az üzemanyag ára triplájára nő egy iráni válasz következtében, súlyos gazdasági visszaesés következik be. Ezt senki nem veszi számításba. Huckabee nem vitatta a számítást. Egy csőd szélén álló, belső törésvonalakkal teli ország nem engedheti meg magának ezt a kockázatot. Huckabee erre nem adott érdemi választ.

Carlson egyetlen kérdésre szűkítette le a vitát: Hányszor járt Netanjahu a Fehér Házban az elmúlt évben?

Netanjahu rendszeresen látogatta a Fehér Házat, Huckabee pedig büszkén közölte, hogy személyesen jelen volt mind a tavalyi nyári, mind a legutóbbi megbeszélésen Donald Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Elmondása szerint ezért első kézből tudja, hogy Netanjahu nem gyakorol nyomást Trumpra. Carlson ezt egyetlen mondatban összefoglalta: Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke, összehasonlíthatatlanul nagyobb befolyással bír az amerikai külpolitikára, mint maguk az amerikaiak. És ezt nem Carlson állítja, hanem Huckabee saját szavaiból derül ki. Az izraeli nagykövet ott ül az Egyesült Államok elnökének legkényesebb külpolitikai tárgyalásain, ahová az átlagos amerikai nem jut be.

Carlson egy konkrét példát is hozott. Steve Witkoff milliárdos ingatlanbefektetőt és Trump informális diplomáciai megbízottját Trump legjobb barátjaként írta le. Carlson úgy vélekedett róla, hogy nem is lehetne kedvesebb, a jót akarja. Witkoff és Jared Kushner, Trump veje és volt fehér házi tanácsadó, tárgyalásokat folytattak Iránnal az elnök megbízásából, az elnök feltételei alapján. Az izraeli kormány mindent megtett ezek megakadályozására, és végül katonai csapással állította le a tárgyalásokat. Huckabee nem vitatta, hogy a meghiúsítás megtörtént. Csak annyit mondott, Izrael a saját érdekében cselekedett. Carlson visszavágott: „Pontosan. Nekünk is ezt kellene tennünk.”

Egy ponton Carlson kimondta azt, amit addig kérdések formájában fogalmazott meg:

„Az amerikaiaknak, szemben Izraellel, nincs joguk a saját országukhoz. A törvényhozók megváltoztathatják azt idegenek millióival, és te nem tehetsz semmit, mert nem vagy Bibi (szerk.: Netanjahu beceneve). Érzed ezt a dühöt? Mert valódi. Nem Izrael ellen vagyok. Dühös vagyok a törvényhozóimra, mert nem védik a saját országomat azzal a gondossággal, amellyel Izraelt védik.” 

Huckabee válasza az volt, hogy Izrael védi Amerikát, ők állnak az ellenségeinkkel szemben az első vonalban. Carlson egyetlen visszakérdezéssel vágta el: „Akkor hogyan van hatvanmillió illegális bevándorló az országomban?” Huckabee erre már nem tudott reagálni.

Huckabee az iráni fenyegetést a fentanillal igyekezett összekapcsolni egy Kína–Irán–Mexikó–fentanil-tengelyt említve, amely egyenesen az amerikai otthonokba ér. Carlson elvágta: „Valójában Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója, az, aki Kína-tengelyen van, pontosabban a legnagyobb amerikai vállalatok vezetői vannak Kína-tengelyen.” Nem Irán. Ha Iránt felrobbantjuk, a fentanilprobléma nem oldódik meg, mert a fentanil Kínából jön, Mexikón át.

Carlson érdeklődött afelől is, honnan származott az a hírszerzési anyag, amely az iraki invázió alapjául szolgált, és amelyről később kiderült, hogy valótlan volt. 

Izrael volt az egyik forrás. „Ezt tényként tudom” – mondta Carlson. Huckabee határozottan tagadta. Carlson visszavágott: „Te azt mondod, nem tőlük jöttek. Én azt mondom, tőlük jöttek, és ezt tényként tudom.” Azt mondta, mindenki, aki Irakban szolgált, Izraelért tette a csizmáját a földre. Majd hozzátette, nem Izrael ellen van emiatt, mert Netanjahu azt tette, amit az országa érdekében szükségesnek látott. A Bush-kormányzat ellen van, és mindenki ellen, aki az ő országa kárára ment bele. Több százezer amerikait küldtek Irakba hamis hírszerzési adatokra alapozva. Senkit nem vontak felelősségre. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás dokumentumainak egy része még mindig titkosítva van – Carlson megkérdezte, miért. Huckabee azt mondta, nem tudja, de ki kellene adni őket. „Köszönöm, remélem, meg is teszi majd” – mondta Carlson.

Carlson nyugodtan közölte, hogy tudja, Izrael a nukleáris fegyvereit részben Pennsylvaniából származó anyagból fejlesztette, amit az Egyesült Államokból loptak el. 

Huckabee érdemben nem cáfolta. Az Egyesült Államok Irán nukleáris programja ellen háborúra készül, miközben Izrael a saját nukleáris arzenálját részben lopott amerikai anyagból fejlesztette, és ezt soha nem vizsgálták ki. Azt az országot, amelynek ezt meg kellene magyaráznia, évi 3,8 milliárd dollárral finanszírozzák.

Carlson megjegyezte, hogy Izrael infrastruktúrája, útjai és életszínvonala láthatóan jobb az Egyesült Államokénál, szabad egészségüggyel és ingyenes abortusszal. 

Megkérdezte Huckabee-t, hogy ez rendben van-e neki. Huckabee azt mondta, az abortusz állami támogatása személyesen nem tetszik neki. Carlson visszakérdezett, hogy ha nem tetszik, miért küldenek az amerikai adófizetők pénzt egy olyan országnak, amely államilag finanszírozza azt, amit ő erkölcsileg elfogadhatatlannak tart.

Huckabee azzal érvelt, hogy a pénz visszajön katonai megrendelések formájában, a megtérülési rátát 400–1200 százalékra becsülte. Carlson nem vitatta a számokat, csak kontrázott. Ugyanezzel a logikával a védelmi ipar minden háborút és minden kiadást megindokol. Huckabee nem válaszolt arra, hogy ez mit jelent az amerikaiak nyolcvan százaléka számára – ugyanis ennyi ellenzi az iráni háborút.

Az interjú végén Carlson összegezte a saját pozícióját: „Nem Izrael ellen vagyok. Netanjahu azt tette, amit az országa érdekében szükségesnek látott, akár egyetértesz vele, akár nem. Én azt akarom, hogy az én vezetőim is ugyanezt tegyék az én országom érdekében.” Ugyanennek az elvnek minden más nép számára is érvényesnek kellene lennie. Huckabee a végén meghívta Carlsont, hogy menjen el vele templomba, és nézze meg személyesen, milyen szabadságban élnek a keresztények Izraelben. Carlson elfogadta a meghívást.

Forrás: Tucker Carlson Network, YouTube-interjú Mike Huckabee-vel

A sorozat vége.

Az interjú a jelenlegi közel-keleti feszültségek kiéleződése előtt készült.

Kapcsolódó: