Hivatali packázás vagy törvényes adóztatás?

Az alábbi eset rámutat arra a jogi csapdára, ahol egy tulajdonos hiába műveli mezőgazdaságilag a területét, egy önkormányzati rendelet papíron gazdasági övezetté nyilváníthatja azt, ezzel olyan adóterhet róva rá, amely tulajdonképpen kényszerértékesítésre, vagy a vagyon elvesztésére irányul. Az ügyben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal 2026. március végén hivatalosan is megindította a törvényességi felügyeleti eljárást. A vizsgálat döntő lehet abban, hogy a helyi autonómia meddig mehet el a polgárok teherviselő képességének figyelmen kívül hagyásával.

Veszprémben egy jelentős méretű, beépítetlen ingatlan tulajdonosa kénytelen a nyilvánossághoz és a felügyeleti szervekhez fordulni, miután az önkormányzat által kivetett telekadó mértéke álláspontja szerint nemcsak aránytalan, de alkotmányellenesen „felemészti” az ingatlan vagyonértékét. 

A konfliktus magja: adózás vagy vagyonelkobzás?

Az ingatlan egy huszonháromezer négyzetméter területű, művelésből kivett, beépítetlen belterületi telek veszprémi helyrajzi számon. A területre 2020 és 2023 között évente 3 873 420 Ft telekadót állapítottak meg. Bár az ingatlan gazdasági övezetbe van sorolva, a tulajdonos szerint beépítési tilalom alatt áll és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt van. Ezt egy 2024-es helyszíni szemle is igazolta, ami után abban az évben nulla forintra csökkent az adó. A tulajdonos álláspontja szerint az önkormányzat hibás összehasonlító adatokkal, más, beépíthető fejlesztési területeket alapul véve igazolta az adó mértékét, miközben az adó évről évre haladva felemészti az ingatlan törzsvagyoni értékét.

Kovács Gyula, a telek tulajdonosa elmondta: az önkormányzat a polgármesterrel az élen tulajdonképpen egyedül rá szabta ki ezt a rendkívül magas adót, mert korábban a veszprémi közigazgatási területhez tartozó gyulafirátóti telektulajdonosok – ahol a telek is fekszik – fellázadva a súlyos teher ellen,  el tudták érni, hogy mindenkit egy alacsonyabb adókategóriába soroljanak.  A polgármester csak az ő esetében ragaszkodik a téves adaton alapuló besoroláshoz. 

„Még részletfizetési kedvezményt is felkínáltak, de nem hajlandóak korrigálni a téves adókirovást. Mindent megtettek, hogy megnyerjék az ügyet, a hamis összehasonlító adatokat is megkockáztatták, sőt helyszíni szemlét tartva találtak körülbelül kétszáz négyzetméter meg nem művelt részt, és az egész területet művelés nélkülinek minősítették. Az eljárás több szakaszában látható volt a »csak azért is megvágunk« kegyetlen hozzáállás” – teszi hozzá a sanyargatott telektulajdonos.

Alapvető Jogok Biztosa: „nincs helye vizsgálatnak”

Noha a panaszos az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jog sérelmére hivatkozott, az AJB elutasította a beadványt. Hatáskör hiányára hivatkozva elutasították az érdemi segítséget.

Az ombudsman arra hivatkozott, hogy egy, a telektulajdonosra vonatkozó korábbi bírósági ítélet – amelyben a felperes tulajdonos nem tudta megelőlegezni a szakértői költségeket, ezért elvesztette a pert – kizárja az ő eljárását. Az AJB álláspontja szerint az önkormányzatok „nagy döntési szabadságot” élveznek az adómegállapításban, és a törvényi maximumot  –  ami 2023-ban 398,3 Ft/négyzetméter volt –  a veszprémi 180 Ft/négyzetméteres adó nem érte el.

Áttörés: Elindult a kormányhivatali vizsgálat

A tulajdonos 2026. március 28-án újabb kezdeményezéssel élt, ezúttal a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnál, kérve az önkormányzati rendelet (33/2014. (VI.30.)) absztrakt törvényességi vizsgálatát. A kormányhivatal befogadta a kérelmet: 2026. március 30-án kelt levelükben értesítették a panaszost, hogy a 119/2012. (VI.26.) Korm. rendelet alapján a törvényességi felügyeleti eljárást megindították. A cél annak megállapítása, hogy a rendelet övezeti besorolása sérti-e a magasabb szintű jogszabályokat (Htv. – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény), és indokolt-e a Kúria normakontroll eljárásának kezdeményezése.

Kapcsolódó: