Lakhatási válság: a Mi Hazánk célja biztosítani a fiatalok számára az ingatlanhoz jutást

Az albérletkereső fórumokon komoly bizonytalanságot, szinte pánikhangulatot váltott ki az április 14-én elfogadott Alaptörvény-módosítás gyermekek jogait érintő része. Az ingatlantulajdonosok attól tartanak, hogy a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát minden más elé helyező jogelv gyakorlatilag lehetetlenné teszi a számukra, hogy bármilyen okból bérlőt váltsanak, ha az előző, családos bérlők nem akarnak kiköltözni az ingatlanból. 

A gyermekes családok eddig is nehezen találtak albérletet maguknak, mert a bérbeadók csak lassan tudták kirakni a bérlőket a szerződés lejártakor, vagy nemfizetés esetén, hiába volt befogadói nyilatkozat, közjegyző előtti szerződés, vagy bármi egyéb biztosíték. Ezután pedig lehetetlen lesz, mert a gyermek egészséges fejlődésének alapfeltétele, hogy tető legyen a feje felett. Tehát az ingatlantulajdonosok még úgyse adják majd ki gyerekeseknek az albérletet, félvén, hogy nem fizetnek, és bent ragadnak. Ez szociális válsághelyzetet teremt, amellett, hogy a munkaerőpiacot is lefékezi, ha a gyerekes munkavállaló nem talál könnyen albérletet egy új munkahely lokációjában. 

A Mi Hazánk Mozgalom szakértőjét, dr. Fiszter Zsuzsannát a krízishelyzet megoldási lehetőségeiről kérdeztük.

– A lakhatási krízis erősödését már jó pár éve érzékelni lehet a piacon, egyre nagyobb terhet jelent a lakhatási költség a családok számára, különösen az egyedülálló szülők esetében, például egy válás után. 

A Mi Hazánk Ifjai azóta sürgetik egy bérlakásprogram megvalósítását.

Ennek komplex programnak kell lennie, többféle megoldási elemet kell tartalmaznia. A gyermekek lakhatáshoz való jogát össze kell egyeztetni az ingatlantulajdonosok tulajdonhoz való jogával.

– Milyen elemei lehetnek ennek a komplex programnak?

– Az állami támogatások és garanciavállalás erősítése. A tulajdonosok számára például megnyugtató lenne, ha a bérleti díjat nem fizető szülők és gyermekeik számára azonnali átmeneti szálláslehetőség állna rendelkezésre, ahol aztán újraszervezhetik az életüket. Sok a kihasználatlan önkormányzati lakás, őket is be kellene vonni a feladatellátásba. Érthető, hogy a gyors és megnyugtató alternatív megoldások hiányában a tulajdonosok inkább biztosra mennek, és ki sem adják az ingatlant a gyermekes családoknak. Emiatt nincs meg a szükséges mobilitása és rugalmassága a lakáspiacnak.

illusztráció (forrás: kp.hu)

– A társasház-tulajdonosok ugyanakkor nem szeretik az önkormányzati vagy más szociális bérlakásokat, mert attól félnek, hogy problémás életvitelű, antiszociális lakókat helyeznek el ott, nemcsak az ingatlanuk eladhatósága és értéke csökken, hanem a nyugalmuknak is vége.

– Ezért is fontos, hogy az önkormányzatok kivegyék a részüket a lakhatási krízishelyzetek megoldásában. Ők tudják legjobban, hogy helyben mi a legjobb megoldás, amely egyrészt fedelet biztosít a válsághelyzetbe került családnak, másrészt nem sérti a tulajdonosok érdekeit.

– Egyre több olyan hirdetést lehet olvasni, ahol nem egy egész ingatlant, csak egy szobát hirdetnek meg, lakótársat keresnek maguk mellé a bérlők. Lassan akár az ágyrajárás fogalma is felelevenedik, amely elszegényedési folyamatra mutat. Hogyan lehet változtatni ezen a társadalmi tendencián?

– Igen. Az elmúlt nyolc évben 173 százalékkal nőttek Magyarországon az ingatlanárak, miközben az EU-s átlag ennél jóval alacsonyabb, 47 százalék. A lakásbérleti díjak is hasonló emelkedést mutatnak, ezért a Mi Hazánk Ifjai olyan bérlakásprogramot sürgetnek, amelyben 

a lakást bérlő, a lakbérfizetés mellett egyben törleszti is annak árát, és a bérelt ingatlan később a tulajdona lesz. 

A Mi Hazánk célja, hogy hosszú távon biztosítsuk a kevésbé tehetős fiatalok számára is az ingatlantulajdonhoz jutást, hogy ne szorítsanak ki minket saját hazánkból a módosabb idegenek.