Érvényesek az Erste Bank devizahitel-szerződései

Az Erste Bank (időközben forintosított) devizahitel-szerződései érvényesek – közölte a pénzintézet a Kúria jogegységi határozatára reagálva az MTI-vel.

A hírügynökség megírta, hogy hozzátették: az Európai Unió Bíróságának legutóbbi ilyen ügyben hozott döntése és a Kúria jogegységi határozata is megerősíti az Erste Bank korábbi álláspontját. A bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek, ezt az Erste Bankot érintő eljárásokban a bíróságok több ezer esetben megállapították.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozatot hozott az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről – olvasható a cikkben. A Kúria honlapján hétfőn közölt határozat szerint amennyiben a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri. A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria egyes döntéseinek kötelező hatályát.

Az MTI az OTP Bank keddi reakciójával zárta bejegyzését: az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel-szerződéseit nem érinti, mivel azokban az árfolyamkockázat bemutatásának módja megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.

Korábban közöltük, mit lehet tenni, amennyiben a bank ki akar bújni a C-630/23. számú döntés alól, és nem hajlandó elszámolni. Arról is beszámoltunk, hogy jogi lavinát indíthat a Kúria döntése, miszerint érvénytelen lehet az a devizahitel-szerződés, amelyben a bank nem tájékoztatta megfelelően az ügyfelet az árfolyamkockázatról. A Mi Hazánk Mozgalom egyébként régóta következetesen kiáll a devizahiteles szerződések érvénytelenítése és az érintettek kártalanítása mellett, akiket egyébként a kormány cserbenhagyott. A Mi Hazánk szerint az államnak nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelessége is segíteni azokat, akiket a tisztességtelen banki gyakorlatok megkárosítottak.

(Kiemelt kép forrása: Erste Bank)