Fidesz: a kínai gyógyszercégnek milliárdos állami támogatás jut, a magyar betegnek várólista

A kormány 7,5 milliárd forintnyi állami támogatást ítélt meg a Gödöllőn létesülő kínai gyógyszergyártó, a Hongene Biotech első európai üzemének megépítésére. A projekt során a vállalat a semmiből hoz létre egy 10 000 négyzetméteres épületegyüttest, amely egy 15 hektáros területen valósul meg. A hírek szerint a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítaná a kormány, és állítólag 150 új munkahelyet teremtenek – azonban felmerül a kérdés, hogy ezeket a munkahelyeket egyáltalán magyarok fogják-e betölteni. Az Orbán-kormánynak azokat a szempontokat kellene szem előtt tartania, amelyek a jelenleg túlélésért küzdő hazai vállalatok megerősítését segítenék, nem pedig azt, hogy idegen érdekeltségű cégek kapjanak kiemelt elbánást és közpénzmilliárdokat.

Bár a kormány azzal indokolja, hogy a beruházás iparpolitikai, innovációs és technológiai szempontból jelentős lehetőségeket rejt, mégis számos közgazdasági, társadalmi és környezeti aggályt is felvet. Az alábbiakban ezen kérdéseket tárgyaljuk részletesen.

A magyaroknak teremtenek munkahelyeket vagy még több bevándorló érkezik?

A Délkelet-Ázsiában található Hongene szingapúri cég teljes mértékben kínai tulajdonban van, hiszen ez is csupán egy leányvállalat. Az anyavállalat a sanghaji székhelyű Hongene Biotech Corporation, melynek ügyvezetője a kínai Wei Jiang. A nálunk bejegyzett cég ügyvédje pedig a Budapesten tevékenykedő, nyilvánvalóan szintén kínai dr. Chen Chen.

A cég magyarországi tevékenysége 2024-ben még nem hozott bevételt, és az üzleti év zárásakor az adózott eredmény nulla forint volt. A statisztikai állományi létszám szintén nulla fő, vagyis a vállalatnak egyelőre nem volt aktív alkalmazotti állománya Magyarországon.

2019-ben a világ nukleinsav-termelésének mintegy 70 százalékát adta, és abban az évben hozzávetőleg 72 milliárd forintos (akkori árfolyamon számolva) éves bevételt ért el. Ez azt a kérdést veti fel, hogy ennek a cégnek akkor mégis miért a magyar állam 7,5 milliárdos támogatására van szüksége, miközben romokban van a magyar egészségügy, és lenne mibe fektetni ezt a pénzt a kormánynak.

Egyelőre az sem világos, hogy a létrejövő munkahelyekre valóban magyar munkavállalók kerülnek-e majd, vagy kínai vendégmunkások fogják betölteni ezeket a pozíciókat. Az sem kizárt, hogy egy olyan szituáció alakul majd ki, mint a debreceni CATL akkumulátorgyár esetében, ahol bár eleinte magyarok kaptak munkát, a későbbiekben elbocsátották őket, és kínai alkalmazottak váltották fel őket.

Külföldre kerülhet a Magyarországon megtermelt haszon jelentős része

Arról se feledkezzünk meg, hogy a multinacionális vállalatok gyakorlatait figyelembe véve reális veszély, hogy 

a vállalat a Magyarországon megtermelt haszon jelentős részét külföldre viszi ki, 

és elsősorban adóoptimalizálási célból hozza ide működésének egy részét. Ez kérdésessé teszi a közpénzből nyújtott támogatás hosszú távú hazai gazdasági megtérülését.

Az iparági adatok alapján a Hongene számára biztosított 7,5 milliárd forintos állami támogatás aránytalanul magasnak tűnhet, különösen akkor, ha összevetjük a hazai gyógyszeripari vagy biotechnológiai vállalatoknak nyújtott támogatásokkal, amelyek jelentősen alacsonyabbak lehetnek.

A túlélésért küzdő hazai vállalatok még inkább háttérbe szorulhatnak

Egy globális szereplő betelepítése eleve torzíthatja a piaci versenyt, és 

hátrányos helyzetbe hozhatja a hasonló területen működő magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen mértékű támogatással vagy nemzetközi háttérrel. A multi állami támogatással való könnyítése csak belerúg a földön fekvő hazai KKV-szektorba.

A kormánnyal ellentétben a Mi Hazánk Mozgalom következetesen azon dolgozik, hogy támogassa a hazai vállalkozásokat. Ennek jegyében szeptember 27-én Budapesten megrendezik a II. Hungulf Expót és Konferenciát, amelynek célja, hogy új lehetőségeket nyisson a magyar szolgáltatók, termelők, gazdák és vállalkozások számára exportpiacaik bővítésére. Az idei esemény egyben Hazai Vásárként is működik, így a látogatók magyar termékeket és élelmiszereket is vásárolhatnak. A tavalyi 90 helyett idén már 120 stand várja az érdeklődőket, a belépés pedig ingyenes.

Ezenfelül egy biotechnológiai üzem felépítése és működése komoly környezeti hatásokat is jelenthet, különösen a vegyi anyagok tárolása és a keletkező hulladékok kezelése kapcsán. Ezek kezelése szigorú környezetvédelmi ellenőrzést igényel.

A vendégmunkáshelyzet tovább súlyosbodhat

A beruházás közvetett hatása lehet a vendégmunkáshelyzet súlyosbodása is. Korábbi esetek rávilágítottak arra, hogy a megfelelő integráció hiányában a külföldi munkavállalók jelenléte társadalmi feszültségeket, sőt súlyos incidenseket is előidézhet. Korábban például egy ázsiai futár elgázolt egy nőt, majd segítségnyújtás nélkül elviharzott a helyszínről, Szegeden pedig egy étterem előtt megtámadott egy vendéglátóst egy agresszív észak-afrikai férfi, akit végül a rendőrök csak sokkolóval tudtak ártalmatlanítani. Nem beszélve arról, hogy a tapasztalatok alapján a bevándorlók szeméthegyeket hagynak maguk után, ahogy azt egy debreceni példa mutatja.

Mindezek felett nemrég beszámoltunk arról az esetről is, amikor a CATL kínai vezetője megerőszakolt egy 16 éves lányt Debrecenben. A 35 éves ázsiai vendégmunkás és a 16 éves kollégista lány az interneten ismerkedett meg egymással, többször is találkoztak személyesen. Amikor azonban a lány szakítani akart vele, a mérnökként dolgozó kínai férfi saját albérletében fogva tartotta őt, és megerőszakolta – csak a közösülés után volt hajlandó elengedni áldozatát.

(Kiemelt kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen, felhasznált források: hongene.com, needpix.com, Jean-Francois Monier/AFP)