Puccs a Magyarságkutató Intézetben

Korábbi írásunkban foglalkoztunk a Magyarságkutató Intézetben – utóbbi időben megváltozott-megváltoztatott irányvonala miatt sokak által csak Magyarságtagadó Intézetnek nevezett kormányzati intézményben – folyó furcsa dolgokkal. Elsősorban a magyarság alapvető értékeit tagadó, Prof. Dr. Kásler Miklós tiszteletbeli elnök és főigazgató által felvett, jelenleg több más állást is betöltő B. Szabó János történetszemléletével, írásaival, előadásaival.

Azóta sok minden történt az intézetben. Egy, a helyzetet jól ismerő informátorunk szerint a miniszter felmentette az intézményt valójában vezető, egészségügyi végzettségű, tudományos fokozattal nem rendelkező Balogh Andrea Johanna tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettest. Dr. Fazakas Zoltán szakmai és operatív főigazgató-helyettes saját maga mondott fel. Martzy Antal gazdasági vezetőt pedig a Magyar Posta pénzügyi vezérigazgató-helyettesének nevezték ki, így már ő sincs az intézményben.

Prof. Dr. Kásler Miklós tiszteletbeli elnök és főigazgató november vége óta kórházban fekszik, így az intézet vezetését ellátni nem tudja. 

Az egyetlen, aki ezt megtehette volna, a miniszter által kinevezett vezető, Dr. Csornay Boldizsár tudományos főigazgató-helyettes, aki végezte volna a dolgát, pontosabban végezte volna, ha hagyták volna.

Ugyanis 2024. decemberében az akkor már kórházban fekvő Prof. Dr. Kásler Miklós tiszteletbeli elnök és főigazgató saját maga helyettesítésével megbízta dr. B. Szabó Jánost, a Történeti Kutatóközpont igazgatóját. A helyzet pikantériája, hogy B. Szabót a főigazgató vette fel az intézetbe, így Kásler azáltal, hogy őt bízta meg a helyettesítésével, azaz szinte teljes egészében a főigazgatói teendők ellátásával, megkerülve a miniszter által kinevezett Dr. Csornay Boldizsár tudományos főigazgató-helyettest, nagy valószínűséggel elvonta a miniszter hatáskörét. Ilyen még a világon nem volt: a főigazgató távollétében a miniszter által kinevezett főigazgató-helyettes helyett annak beosztottja, vezeti az intézetet, az egyik kutatóközpont igazgatója a tízből.

De később még tovább bonyolódott a helyzet. 2025. február 28-án lejárt Prof. Dr. Kásler Miklós tiszteletbeli elnök és főigazgató egyéves kinevezése. Ugyanis ebben az idős korban állami intézményekbe csak előzetes engedéllyel és egy évi határozott időtartamra lehet bárkit is kinevezni. Tehát a kinevezés február 28-án lejárt, így március elsején főigazgató nélkül maradt az intézet. Logikus, és szerintünk törvényes az lett volna, hogy az új főigazgató kinevezéséig az ott dolgozó és érvényes megbízással rendelkező Dr. Csornay Boldizsár tudományos főigazgató-helyettes vezette volna az intézetet.

Azonban nem ez történt. Február 28-án Prof. Dr. Kásler Miklós – feltehetőleg mikor megtudta, hogy a miniszter nem hosszabbította meg a kinevezését, vagy egyszerűen akkor még nem volt aláírva a hosszabbítás – egy új megbízást adott június 30-ig B. Szabó Jánosnak a helyettesítésre. Igen ám, de ha nincs kinevezve Prof. Dr. Kásler Miklós, akkor nincs kit helyettesíteni, tehát marad az első változat, Dr. Csornay Boldizsár tudományos főigazgató-helyettes kellene vezesse az intézetet.

Azonban B. Szabó János a helyettesítési megbízást lobogtatva, magához ragadta a hatalmat. Saját magát tekintette az intézet legfőbb vezetőjének, mint a főigazgató helyettesítésével megbízott személy. Attól az apróságtól természetesen eltekintett, ha nincs főigazgató, nincs kit helyettesítenie. A lényeg: átvette az intézet irányítását, negligálva a főigazgató-helyettest, elvonva annak minden hatáskörét. Úgyhogy az intézetben március elején B. Szabó János helyettesítőként állománygyűlést tartott, gazdasági irányvonalat szabott, szabályzatokat írt alá, képviselte az intézményt. Tehát önmagát főigazgatónak tekintve irányította azt. Ekkoriban nagyon vártuk a miniszter reakcióját: Megbízza-e a vezetéssel a főigazgató-helyettest? Utólag visszadátumozva aláírja-e a kórházban fekvő Prof. Dr. Kásler Miklós újabb egyéves kinevezését? Kinevez egy teljesen új embert a főigazgatói posztra? A vezetés nélküli helyzetre hivatkozva beolvasztja az intézményt egy másik, jól működő intézménybe? Jogutód nélkül megszünteti? Utólag törvényesíti valahogy a jelenleg fennálló jogszabálysértő működést?

A napokban megtörtént a döntés. A miniszter utólag törvényesítette a puccsot. Március 25-én került fel az erről szóló hír az intézet honlapjára. Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy valójában is akkor született meg a döntés. Ismerve a professzor úr határtalan hiúságát, ha hamarabb megtörtént volna, akkor azonnal világgá kürtölték volna. Tehát a miniszter „a törvényi előírások alapján meghosszabbította Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgatói kinevezését”. Ez feltehetőleg azt jelenti, hogy egyéves időtartammal. De hová lett a másik fontos címe, rangja: a tiszteletbeli elnöki stallum? Az nem lett meghosszabbítva? Így félkarú óriássá fokozták le?

Komolyra fordítva a szót, a közlemény szerint a miniszter B. Szabó Jánost kinevezte tudományos főigazgató-helyettessé. „Dr. Csornay Boldizsár, korábbi tudományos főigazgató-helyettes tudományos munkatársként és főigazgatói tanácsadóként továbbra is segíti az intézet munkáját.” Vagyis főigazgató-helyettesi megbízását a miniszter visszavonta.

Innentől érthetővé válik egy napokkal korábban az intézet honlapjára feltett hír is: „A magyar kulturális örökség feltárása és megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseképpen a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Dr. Csornay Boldizsár klasszika-archeológust, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesét”. Vagyis Csornay Boldizsár kapott egy lovagkeresztet azért, hogy önként és dalolva átadja a helyét B. Szabónak.

Ezzel vált teljessé a puccs. B. Szabó immár főigazgató-helyettes. Ha pedig lekapcsolják Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató lélegeztetőgépét, akkortól kezdve B. Szabó János teljes jogkörrel láthatja el a főigazgatói teendőket, és a Magyarságkutató Intézet hivatalos álláspontjává teheti lapunk által már elemzett antimagyar nézeteit.

A miniszter részére feltett kérdéseink továbbra is fennállnak, kiegészülve néhánnyal: Egy közel fél éve kórházban fekvő beteg – aki információink szerint eddigi ápolási idejének egy részét mélyaltatásban töltötte – hogyan tudja ellátni az intézet vezetését? Ezen el sem gondolkozva miért kellett újabb egy évre kinevezni? Csak nem azért, hogy zavartalanul átjátszhassák az intézet vezetését B. Szabónak? A miniszter és a minisztérium szakmai stábja egyetért B. Szabó nézeteivel? Ezért támogatja utólagos legalizálással a puccsát? B. Szabó és hasonlóan gondolkodó, általa az utóbbi időben felvett történészek írják majd a honfoglalás koráról az új tankönyveket?

(Kiemelt kép forrása: Magyarságkutató Intézet)