A momentumos képviselő botrányos kirohanása a húsvéti locsolkodás ellen

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője húsvét hétfőjén közzétett videójában a locsolkodást bírálta. Úgy fogalmazott, hogy „nekünk, nőknek [...] ismét el kell valamit tűrnünk a hagyomány nevében”. A keresztény magyar közösség jogosan érezheti magát támadva – hiszen Cseh nézőpontja szerint egy évszázadok óta ápolt, szép, közösségformáló húsvéti hagyomány semmit sem ér, „nyugodtan elhagyhatjuk”.

Nem muszáj locsolni. Nem muszáj tisztelni a hagyományainkat sem?

Cseh Katalin szavai kifejezetten sértőek mind a keresztény közösségre, mind a magyar hagyományok szeretőire nézve.

„Ismét el kell valamit tűrnünk a hagyomány nevében” – mondja, mintha a húsvéti locsolkodás a nők elleni elnyomás szimbolikus aktusa lenne.

Ez a népszokás azonban egy tiszteletteljes, közösségi esemény, ahol a férfiak is ugyanúgy készülnek: ünnepi ruhában járják a rokonokat, barátokat, illatos kölnivel, vízzel a kezükben, verset tanulnak, időt és energiát fektetnek a készülődésbe – ezt természetesen a Momentum alapítójának mondandója teljesen figyelmen kívül hagyja, csak a nők szerepével foglalkozik.

A locsolás eredetileg azt szolgálta, hogy a lányok egészségesek, frissek, szépek és termékenyek legyenek. Cserébe piros tojást, hímes tojást, apró ajándékot vagy szalagot adnak. Kölcsönösség, figyelem, hagyomány.

Cseh azonban így vélekedik:

„Vannak hagyományok, amiket nyugodtan elengedhetünk. Nem minden hagyomány szép. Vannak dolgok a múltban, amikre mi nők nem tudtunk nemet mondani. Az első éjszaka jogára, vagy pedig a fura emberekkel való megrendezett házasságokra. Ezeket a hagyományokat elhagytuk, a locsolást is nyugodtan elhagyhatjuk.”

A párhuzam teljesen abszurd, a locsolkodás „elviselése” közel sem vehető egy kalap alá egy megrendezett házassággal – ég és föld a különbség. Ráadásul az első éjszaka joga nem létezett, így egy fiktív cselekményre hivatkozva szüntetne meg egy élő hagyományt.

A húsvét keresztény ünnep, nem feminista siratófal

Ne tévesszük szem elől azt a tényt sem, hogy a legtöbb locsolóvers azzal a kérdéssel zárul, hogy „szabad-e locsolni?” – tehát a nő dönthet, beleegyezéssel történik, nem pedig egy kínszenvedés, nem egy férfiuralmi akció, ahogy azt a momentumos politikus előadja. Egy normális férfi tiszteletben tartja a választ, sőt oda fújja az illatszert vagy egy kis vizet, ahova a nő kéri. Ez tényleg annyira elviselhetetlen, hogy feminista kiáltványt kell róla kiadni?

Az ilyen kirohanások megpróbálják elhomályosítani mindazt, ami fontos: a hagyomány, a család, a közösség, a tisztelet – mind olyan dolgok, amelyekért ki kell állnunk. A húsvét nem a „tűrésről" szól, hanem a valódi értékekről. Aki ezt nem tiszteli, az a magyarok lelkét sem érti.

A húsvéthétfői locsolkodás a kultúránk szerves része. A tradíció nem elnyomás, hanem érték. A húsvét pedig nem a „nem” ünnepe, hanem az élet ünnepe. A hagyományokat nem lehet elhagyni, ne keretezzék újra, és főleg ne becsméreljék azokat – a Momentum elvenné azt, amit évezredeken át őriztünk: az ünnep örömét, a közösség erejét, és a magyar lélek méltóságát.

Szabad-e locsolni?

Szabad. Sőt, kötelességünk őrizni az egyik legszebb szellemi örökségünket.

(Kiemelt kép forrása: Cseh Katalin/Facebook )