Magyar mindenszentek
                    Forrás: magyarkincsek.hu/panoramio.com/Kiss László
                            A magyar néplélekhez különösen közelálló ünnep mindenszentek és halottak napja. Az elhunytak családtagjai kimennek a temetőbe emlékezni, gyertyát, mécsest gyújtanak, imádkoznak elhunyt szeretteikért. Ezt a lelki közösséget, az ősök tiszteletét mi, magyarok tán mélyebben is átérezzük, mint más népek. Jungi terminológiával úgy is mondhatjuk, hogy a kollektív tudattalanunk történelmi rétege igen aktívan dolgozik az élő magyarokban.
Szabó Dezső, a nemzeti radikalizmus atyja az élet gyökerét éppen a temetőből származtatja expresszív erejű versében:
„Mert higyjétek: a temető az élet:
Ő a parancs és ő az akarat.
A századoknak makacs építői,
Boldogjai, hősei, szenvedői
Nem haltak meg a barna hant alatt:
Ők álmodják tovább az életet.”
(Szabó Dezső: Az út – részlet)
Mindenszentek tehát halottainkra emlékezve az életről szól, és nekünk, magyaroknak különösen tudatában kell lennünk, hogy nemcsak az egyéni élet, de a nemzet fenntartásának parancsát is jelenti.
„Nem lehet a halál egy nemzet célja,
Az Időből roppant reménység árad:
Elmúl vereség, rabság és gyalázat,
Új tavaszok jönnek és új vetések,
Új, győző lelkek és új nemzedékek:
A nemzet célja mindig: jövő s élet.”
(Szabó Dezső: Az út – részlet)
Mindenszentek ünnepe arra emlékeztet minket, hogy mindannyian szentségre, az életszentségre vagyunk hivatva, és példát vehetünk a szentekről abban, hogyan kövessük Krisztust életünkben. A katolikus templomokban ilyenkor fehér ruhát visel az atya, mert ez az öröm és a dicsőség színe.
Az evangéliumban Jézus a boldogságmondásokat tanítja, amelyek megmutatják, milyen az igazi keresztény élet.
Mindenszentek ünnepe összekapcsol minket mindazokkal, akik már Isten országában élnek. Ez az ünnep a remény és a szeretet ünnepe, amely emlékeztet arra, hogy a mennyország kapuja mindenki előtt nyitva áll.
III. Gergely pápa már a 8. században oltárt szentelt „minden szentnek” a római, régi Szent Péter-bazilikában, a hagyomány szerint pedig IV. Gergely pápa rendelte el 835-ben, hogy november 1-jén az egész Egyházban megünnepeljék mindenszentek napját. Teológiailag mindenszentek ünnepe az Egyház hármas egységét fejezi ki: a Küzdő Egyházét, ezek vagyunk mi, akik még itt élünk a földön; a Szenvedő Egyházét, ők a tisztítótűzben lévő lelkek, akikért november 2-án, halottak napján imádkozunk; és a Győzedelmes Egyházét, a szentek közösségét a mennyben.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás