Nagypéntek nélkül nincs feltámadás!

A kereszténység, a keresztény vallások alapvetése – s ez a Krisztushívők bármely felekezetére vonatkozik –, hogy Jézus kereszthalála, s az azt követő feltámadása által váltotta meg az emberiséget bűneitől. Húsvétkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Az ünnep közeledtével dr. Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna lelkipásztor – református szemszögből – világítja meg nekünk húsvét misztériumát.

– Hol foglalja el helyét a húsvét az egyházi ünnepeink között?

– Három nagy sátoros ünnepünk van: a karácsony, a húsvét, és a pünkösd. Karácsonykor Jézus születését, húsvétkor a kereszthalálból való feltámadását, pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Nekünk, reformátusoknak – meg egyébként az őskeresztyének számára is – ez volt a legdöntőbb, a húsvét. A húsvét volt az eleven tapasztalás a tanítványoknak, mert Jézus ekkor támadt fel a halottak közül. A keresztények számára tehát az alapvető ünnep a húsvét, mely „a görögöknek bolondság, a zsidóknak botrány”. Isten testet öltött Krisztusban, aki megfeszíttetett, pokolra szállt és feltámadott.

Az is világos, hogyha nincs húsvét, akkor nincs értelme a karácsonynak sem. De ha nincs húsvét, nem lesz pünkösd sem, mert a fel nem támadott Krisztus nem megy fel a mennybe, s nem küldi el számunkra a Szentlelket sem. Tehát a három ünnep közül a központi számunkra a húsvét, ez határozza meg a karácsonyt és a pünkösdöt is.

Ahogy minden keresztény embernek vallania kell az Apostoli hitvallást, s erről nem tartunk népszavazást, ugyanúgy hitünk alapja kell legyen az is, hogy Krisztust megfeszítették, de ő harmadnapra feltámadott.

– Karácsonyt mindig december 25-én ünnepeljük, a húsvét napja azonban évről évre változik. Mi ennek az oka?

– Úgy mondjuk, hogy a húsvét mozgó ünnep. Az evidens, hogy húsvét vasárnapjának vasárnapra kell esnie, a naptári meghatározása pedig úgy történik, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napja március 21. Az ezután következő első holdtölte utáni vasárnap pedig húsvét vasárnapja. Ebben az évben nagyon későn lesz, április huszadikán, innen számolva pedig 50 napnak kell eltelnie, hogy a pünkösdöt ünnepelhessük.

Nálunk is van húsvét előtti böjti időszak, mint a katolikusoknál. Őnáluk ünnep a hamvazószerda, amivel a nagyböjt kezdődik. Ez 46 nap tulajdonképpen, ha hozzászámoljuk a hat böjti vasárnapot, ami egyébként nem tartozik a 40 napos böjtbe. Az utolsó, hatodik böjti vasárnap, a virágvasárnap. A húsvét szavunk is abból származik, hogy a böjti időszak után az emberek megint ehettek húst, húst vehettek magukhoz: hús-vét.

Ha már a szavak eredeténél tartunk, a vasárnapról is könnyen látható, hogy a vásárnapból ered. Még Szent István király hozta a törvényt, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. A zsidó és örmény kereskedők jó üzleti érzékkel rájöttek, hogy összekötik a nép miselátogatását az árusítással, s mivel a misék mindig vasárnap voltak, a vásárokat is erre a napra tették.

Amikor mi keresztyének a húsvétot ünnepeljük, a zsidók páskát ülnek, ami az egyiptomi fogságból való szabadulásukra való emlékezés.

– A húsvéti ünnepi időszak több napot is lefed, melyiknek mi a jelentése?

– A nagyhét – ami a húsvétot is magába foglalja – a virágvasárnappal kezdődik. Ez a húsvétvasárnap előtti vasárnap. Ekkor még pálmaágakkal – ezért is lett ennek a napnak a neve latinul palmarum – fogadta a tömeg Jézust Jeruzsálemben, aki szamárháton vonul be közéjük. Ezen a napon Jézus bemegy a templomba, felborítja a pénzváltók asztalait, és kiűzi onnan őket. Ezzel a cselekedettel Jézus a templomot megszabadítja azoktól, akik ahelyett, hogy ezt a helyet imádkozásra használnák, a templomban (is) megnyomorítják az embereket.

– Mit kerestek abban az időben pénzváltók a templomokban?

– Az egész arra vezethető vissza, hogy a Római Birodalomban a pénzekre mindig ráverték a császár képét is. Egy ilyen ábrázolású tárgyat a második parancsolat értelmében tilos volt bevinni egy zsidó templomba, ezért Júdeában megengedte a római hatóság, hogy a templomnak külön pénze legyen. A pénzváltók pedig a bejáratnál a világi pénzt átváltották templomi pénzzé, de úgy – ezt mindenki tudta –, hogy csaltak közben. Emellett az emberek áldozati állatokat is vittek a templomba, hogy ott azokat feláldozzák, de ha az állat nem volt hibátlan, akkor nem lehetett feláldozni. A hibátlanságot a templomban állapították meg a papok, és ha valamelyik állat szerintük hibás volt, akkor helyette náluk lehetett venni hibátlant, jó pénzért. Mindezeket a dolgokat tudta Jézus is, ezért kiáltott így fel: „Az én Atyám háza imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek!”

Jézusnak ez az elkötelezett virágvasárnapi tette emlékeztet és figyelmeztet minket arra, hogy az egyháznak meg kell tisztulnia, és krisztusi módon kell élnie.

Tovább haladva a nagyhét fontos napjain, nagycsütörtökön volt az utolsó vacsora, amit Jézus a tanítványaival költött el. Ezen a napon mi az egyházunk istentiszteletein passióolvasást, igemagyarázatokat tartunk, felváltva éneklünk és olvassuk a Bibliából Jézus szenvedéstörténetét.

Nagypéntek a református egyház legfontosabb ünnepe, Jézust ezen a napon feszítették keresztre. Mi – ellentétben katolikus testvéreinkkel – harangozunk is ezen a napon, és úrvacsorát is osztunk. Ma már a nagypéntek munkaszüneti nap, édesapám, Dr. Hegedűs Lóránt püspök valamikor sokat harcolt azért, hogy azzá váljon.

Nagyszombaton is vannak istentiszteleteink, ilyenkor viszont nem osztunk úrvacsorát, és nálunk nincs feltámadási körmenet sem, mint katolikus testvéreinknél.

Húsvétvasárnap támadt fel Krisztus, e napon is tartunk természetesen úrvacsorás istentiszteletet, ekkor a szószékről úgy is köszöntjük a gyülekezetet: Krisztus feltámadott! A válasz pedig rá: Valóban feltámadott!

Húsvéthétfő ünneplése később kapcsolódott az ünnepkörhöz, ekkor általában például az emmausi tanítványokról is szólhatnak igehirdetéseink, vagy a feltámadás más bibliai titkairól.

– A Bibliában az áll, hogy Jézus harmadnapra támadt fel, nagypéntektől számítva pedig húsvéthétfő lenne a harmadik nap, nincs ebben ellentmondás?

– Egyáltalán nincs, ugyanis a keleti ember számára – vagyis ott, ahol Jézus élt – minden megkezdett nap egész napnak számított. Jézus már pénteken, alkony előtt lekerül a keresztről. Azért kellett ilyen gyorsan onnan leemelni, mert ha lemegy a nap, akkor az már új napnak, szombatnak számított. Viszont szombaton a zsidók nem dolgozhatnak, azt pedig nem akarták, hogy Jézus több napon át függjön a kereszten. Pilátus tehát engedélyt adott erre a tanítványoknak, amit ők meg is tettek, s egy gazdag ember: Arimátiai József által felajánlott sírba temetik Jézust.

A feltámadás vasárnap reggel történik, nem véletlenül mondja Luther Márton: „Minden vasárnap ez legyen első gondolatod: Krisztus feltámadott a halálból!”

– Össze lehet foglalni végül röviden, mi a húsvét minden korhoz szóló üzenete?

– Nagypéntek napjáról tudnunk kell, hogy Jézus miattunk, helyettünk és érettünk halt meg. Isten mindenképpen betölti igazságát és szeretetét. Igazsága az, hogy nem maradhatunk a bűnben, viszont ugyanakkor szeret is minket, ezért Isten maga viseli el a büntetést egyszülött Fiában, aki feláldoztatik értünk. A húsvéti evangélium, azaz jó hír, örömhír az, hogy amiként Krisztus feltámadt, úgy mi is feltámadunk a halálból. Tehát nem a halálé az utolsó szó, hanem az élet Uráé: Krisztusé. Ahogy édesapám mondta sokszor: „Emberi erőkkel lehetetlen istenivé válni, csak isteni erőkkel válhatunk emberivé.” Csak így menekülhet meg egyén, család, nemzet, emberiség. Csak az értünk szenvedő és feltámadó Krisztus egyéni, magyar életünket megújító lelke által van értelme a régi Magyar Hiszekegy imádságának is:

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.”