Brüsszel engedélyezheti a GMO-s szója behozatalát az USA-ból

Brüsszel és Washington közel áll egy elvi megállapodáshoz, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió az amerikai exporttermékekre egységes, 10 százalékos vámtarifát alkalmazzon, miközben egyes érzékeny ágazatok – így a repülőgépgyártás és az alkoholos italok – mentességet kaphatnak. A Portfólió azonban úgy értesült, hogy a megállapodásnak egy kevéssé nyilvános, de stratégiailag fontos eleme is van: az EU engedélyezi néhány génmanipulált szójafajta behozatalát az Egyesült Államokból.

A követelés Amerika részéről azért is lehet időszerű, mivel Robert F. Kennedy egészségügyi miniszer feltett szándéka, hogy az amerikai népnek ismét egészséges ételt tegyen az asztalára. Az óriásvállalatoknak azonban valahol el kell adniuk a szemetüket termékeiket. És akkor itt jöhet a képbe az Európai Unió, melynek korrupt vezetése már évek óta vizsgálja a lehetőségét, hogyan tudnák legalább takarmányozási célra engedélyeztetni az amerikai génmódosított szóját. 

Az Európai Bizottság pedig a múlt hét végén, sunyin, szinte teljesen észrevétlenül zöld utat adott az egyik effajta engedélyezésének. Az engedély tíz évre szól, és kizárólag az importált, feldolgozott formájú szójára vonatkozik – a termesztést továbbra is tiltja az EU. (Nehogy konkurenciája legyen az amerikai lobbinak? – a szerk.)

A közvélemény figyelmét azzal kívánják elaltatni, hogy emberi fogyasztásra nem importálható a GMO-szója, csakis takarmányozásra lehet majd használni – ám végső soron úgyis bekerül az emberi szervezetbe. Gazdasági elemzők szerint az uniós vezetők így kívánnak gesztust tenni az Egyesült Államok felé, hogy ne mérgesedjen el a vámháború. Az, hogy ennek milyen hatása lesz az európaiak egészségére, miért érdekelné őket?

Az Egyesült Államok elfogadja azt az uniós ajánlatot, hogy a jövőben az EU termékek importjára 10 százalékos alapvámtarifa vonatkozzon, kivéve néhány érzékeny szektort, például a repülőgépipart és a szeszes italokat, ahol alacsonyabb vagy nullás vám alkalmazható. Az amerikai kormány azonban nem tett ígéretet arra, hogy mentességet adna más kulcsfontosságú európai exportcikkek – például az autók, acél és gyógyszerek – számára. 

Az EU behódoló politikája eddig annyit elért tehát, hogy – ellentétben Japánnal és Dél-Koreával (ezen országok augusztus 1-jétől 25 százalékos vámtarifával kalkulálhatnak) – ők most nem kaptak „figyelmeztető levelet” Trumptól. Cserébe jöhet a GMO-s szója… Brüsszelben most azon aggódnak, hogy a „most nem” vajon azt jelenti-e, hogy egyáltalán nem, vagy csak augusztus 1-jéig nem.

Simon Harris ír kereskedelmi miniszter hétfő esti nyilatkozatában biztosra ment, arról beszélt, hogy Brüsszel időt nyert: „biztosra vehetjük, hogy a jelenlegi vámpolitikai status quo augusztus 1-jéig fennmarad, hogy addig elvi megállapodás születhessen az EU és az USA között.” Valóban. Legalább akkorát nyertek, mint Orbán a „Pride”-on.

Noha Ursula von der Leyenék minél gyorsabban szeretnének megállapodni, a jelek szerint erre igen kicsi az esély, hiszen végső soron minden Amerikán múlik, az EU legfeljebb csak igazodhat a helyzethez. A brüsszeli diplomácia hétfő esti ülésén több uniós tagállam képviselője is arra figyelmeztetett: az Egyesült Államok továbbra sem adott semmiféle garanciát arra vonatkozóan, hogy a vámokkal kapcsolatos álláspontja nem változik meg újra, egyik napról a másikra. A Bizottság hivatalosan nem kommentálta az egyeztetések tartalmát, mindössze annyit közöltek, hogy „a tárgyalások folyamatban vannak”. 

Korábban is be tudták hozni a GMO-s importot

A szakértők kiemelték, Brüsszel számára most az az igazán nagy kérdés, milyen mélyen hajoljanak meg a Trump-adminisztráció előtt, s elfogadják-e feltétel nélkül az amerikaiak minden követelését, vagy vállalják a kereskedelmi kockázatot? 

A génmódosított szójaimport feloldása is ebbe a dilemmába illeszkedik: technikailag egy EU-n belüli hatósági döntésről van szó, de senki nem kötelezheti a tagállamokat, hogy ők is pecsétet üssenek a kedvezményre. 

„Trumpnak fogalma sincs, hogyan működik az Európai Unió, az amerikai választóknak ez még homályosabb. Elég siker lehet, hogy 1980 óta először nyílik meg teljesen a legnagyobb szójatermesztők előtt az európai piac” – mondta a Portfóliónak egy forrás, aki szerint gazdasági hatásuk nem igazán lesz a 10 százalékos alapvámoknak. 

Ő arra is rámutatott, eddig is lehetett GMO-s szója- és kukoricafajtákat importálni, a mostani engedéllyel lényegében a főbb termények előtt megszűnnek az importkorlátok. 

Egy biztos, a most következő néhány hétben eldőlhet, hogy az EU képes-e egyensúlyozni az amerikai lobbi, a fogyasztóvédelmi aggályok és a globális kereskedelmi nyomás között.