Borvendég Zsuzsanna: Tarr Zoltán a kárpátaljai magyarok ukránosítását szorgalmazta

Az Európai Parlament Kulturális Bizottságának szerdai ülésén az egyik napirendi pont az „EU–Ukrajna együttműködés” jegyében az ukrán parlament oktatási bizottságának tagjaival közösen tartott ülés volt. Magyar felszólalókból sem volt hiány, mert ugyan a Fidesz bizottságának főtagja és helyettes tagja távol maradtak a kényes témától, viszont dr. Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője és Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke részt vettek az eseményen. Portálunknak dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő ülést figyelemmel kísérő jogi szakértője számolt be a történésekről.

Azon talán senki nem fog meglepődni, már csak az EU globalista vezetőinek Ukrajnához fűződő kapcsolata miatt sem, hogy mire ment ki a játék az ülésen: az ukrán parlamenti képviselők elmondták, hogy milyen nehézségekkel küzd az oktatási rendszer náluk a háború miatt, ezért még több anyagi segítségre van szükségük.

Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke felvezetőjében arról beszélt, hogy milyen bombázásokat kell elszenvedniük, hányan költöztek külföldre, illetve belföldön a háborús zónákból más régióba és ez hogyan terheli az oktatási rendszert, milyen kihívásokat jelent. 

Azonban arról egyetlen szó sem hangzott el, hogy Ukrajnában több nemzetiség, (köztük magyarok) is él, és az ő oktatási és anyanyelvhez való joguk súlyosan sérül. 

A beszéd egyértelműen egy dologra fókuszált: még több pénzt követelnek és ezt az Eramus+ program Ukrajnára való kibővítésével meg is kapják; ugyanakkor a magyar diákok, oktatók és kutatók jelentős részét az EU ebből önkényesen kizárta.

A felszólalást követően az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának  (CULT) afrikai származású, német állampolgárságú, zöldpárti elnöke, Nela Riehl megadva az alaphangot kijelentette – felhatalmazás nélkül – a CULT nevében: „támogatjuk Ukrajnát amíg lehetséges és szükséges.” Hasonló szellemben nyilatkoztak a többiek is, kivéve a Mi Hazánk képviselőjét.

Magyar érdekképviselet ütközött az ukrán lobbistákkal

Ezt követően az Európai Parlament frakcióinak koordinátorai következtek. Tarr Zoltán tiszás képviselő az Európai Néppárt (EPP) nevében kiemelt hangsúlyt helyezett arra, hogy rámutasson, mennyire fontosnak gondolja, hogy minél előbb további jelentős forrásokat biztosítsanak az ukrán oktatási rendszernek.

Egyebek mellett azért, hogy az Ukrajnában élő különböző nemzetiségek (beleértve a magyarokat) még jobban megtanulják az ukrán nyelvet, hogy így jobban érvényesülhessenek.

A Mi Hazánk képviselője, dr. Borvendég Zsuzsanna a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) színeiben kapott felszólalási lehetőséget, aki már korábban is többször szót emelt a kárpátaljai magyarokért az Európai Parlamentben, ezért ukrán szélsőségektől fenyegetést is kapott. Az egyetlen résztvevő volt, aki kritikát mert megfogalmazni Ukrajna vonatkozásában azzal, hogy ráirányította a figyelmet a kárpátaljai magyarság jogfosztottságára, bírálva többek között a nemzetiségeket elnyomó ukrán oktatási rendszert.

Megemlítette, hogy a magyarok oktatási, anyanyelvi jogai súlyosan sérülnek, mivel az oktatási törvény ötödik osztálytól kizárja az anyanyelven való tanulás lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez szembemegy az EU-val kötött társulási megállapodással, illetve a csatlakozási, tehát taggá váláshoz szükséges, Ukrajna által vállalt feltételekkel. Kiemelt még több jogsérelmet is, így a magyarellenes akciókat, a magyar jelképek eltávolítását, például a Turul elvitelét a munkácsi várból.

Ennek fényében dr. Borvendég Zsuzsanna felszólította az ukránokat, hogy ezeket a jogfosztásokat szüntessék meg, hagyjanak fel az asszimilációs, elnyomó politikával és biztosítsák az egyéni és közösségi jogok teljességét a sajnos egyre fogyatkozó és kényszersorozástól is szenvedő kárpátaljai magyarság számára.

Mindemellett a történész ráirányította a figyelmet az 1991. decemberi kárpátaljai népszavazásra, hangsúlyozva, hogy bár Ukrajna nagy ünnepséggel emlékezik meg függetlenségéről, de amikor erről szavaztak, akkor Kárpátalja autonóm területté válásáról és azon belül egy Beregszász központú magyar autonóm területről is döntöttek az ott élők nagy többséggel – ám ezeket a mai napig nem ratifikálta az ukrán állam.

Az utolsó felszólaló, egy baloldali képviselő, Joanna Scheuring-Wielgus a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójából együttérzését fejezte ki az ukránok felé, és megköszönte, hogy „az ukránok harcolnak, mert ezzel Lengyelországot is megvédik”. Majd odaszúrt egyet Borvendég Zsuzsannának, mondván „most nincs itt a helye és az ideje a nemzeti érdekek képviseletének, inkább beszéljen Orbánnal, hogy ne barátkozzon a Putyinnal”.

„Hazugság, mellébeszélés és pénzkunyerálás”

A felszólalások végén három percben reagált az elhangzottakra az ukránok képviselője, ezt Gaudi-Nagy Tamás röviden úgy foglalta össze: „hazugság, mellébeszélés és pénzkunyerálás”. 

Azt az általános hazugságot hivatkozta Szerhij Babak, hogy az oktatási és nyelvi jogokat Ukrajna megfelelően biztosítja minden nemzeti kisebbség számára, és még a legnagyobb kisebbség, az oroszok jogait is biztosítják, függetlenül attól, hogy az „oroszok fegyverrel lövik őket”. 

Az oroszokon kívül más nemzetiségeket is felsorolt, de kínosan kerülte a magyar nemzeti kisebbség említését, ezzel eleve egy sértő, lekezelő, negligáló álláspontot megtestesítve a nemzeti jogvédő szerint.

Nem meglepő módon csattanóként végül még több pénzt kért arra, hogy jobban tudják biztosítani az ukránok és az ott élő nemzetiségek oktatását.

Eltüntették a jogsértéseket részletező dokumentumokat

Dr. Borvendég Zsuzsanna stábja az ülésteremben ki szeretett volna osztani tájékoztató jellegű angol nyelvű dokumentumokat a kárpátaljai magyarok sanyarú helyzetéről. Mivel ezt nem engedélyezték nekik, az ott megtalálható információs pultra két fajta írást helyeztek el: az egyik egy, a kárpátaljai magyarokat ért jogsértésekről és a kárpátaljai autonómia-népszavazásról szóló összefoglaló, amit Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szokott terjeszteni az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, és adott át többek között az ENSZ főtitkár-helyettesének New Yorkban.

A másik ismertető anyag a Nemzeti Jogvédő Szolgálat angol nyelvű közel 50 oldalas emberi jogi jelentése volt 2023 januárjából, amelyben részletesen, tényekkel alátámasztva mutatták be, hogy milyen jogsértések történtek Kárpátalján a magyarok terhére és ajánlásokat tettek a jogfosztások megszüntetése érdekében.

Ugyanakkor néhány percen belül azt vették észre az ESN frakció munkatársai, hogy eltűntek ezek az információs anyagok az asztalról, valakik begyűjtötték őket…

Az ülés végén a két ismertetőt viszont megkapta az ukrán parlament oktatási bizottsága elnöke.

„Megint »remekül« vizsgázott a »csodálatos, demokratikus, sokszínű jogállami« Európai Parlament, kirekesztve a fősodratba nem illőnek minősített tényeket, érveket és megint igazolást nyert, hogy Ukrajnát elvtelenül és feltétel nélkül támogatja, tolja az EU tagság felé a liberálglobalista fősodrat” – fűzte hozzá az esethez Gaudi-Nagy Tamás.

Tarr Zoltán az ukrán nyelv terjesztéséért lobbizott

Dr. Borvendég Zsuzsanna lapunknak úgy nyilatkozott, hogy egy rendkívül manipulatív előadást hallhattak az ukrán képviselő részéről, amelynek egy célja volt: minét több pénz kicsikarása. 

„Tarr Zoltán azt a kérdést tette fel a bizottságnak, hogy miképpen tudná segíteni akár anyagilag, akár más eszközökkel az ukrán kormányt az Európai Parlament abban, hogy a nemzeti kisebbségek gyermekeit minél jobban meg tudják tanítani ukránul. 

Nem a kárpátaljai magyar gyermekek nyelvhasználati jogaiért, nem a nemzettestvéreinkért szólalt fel egy olyan terrorisztikus hatalommal szemben, amely minden eszközt felhasznál azért, hogy a kisebbségeket megakadályozza az anyanyelvük használatában” 

– hangsúlyozta felháborodva a Mi Hazánk képviselője. 

Az ülésen zajlott eseményeket és felszólalásokat tartalmazó felvételt rövidesen közzétesszük.