Már novemberben tárgyalhatnak Ukrajna EU-csatlakozásáról

November 4-én, kedden délelőtt fogadta el, majd mutatta be az Európai Bizottság az Európai Unió bővítési csomagját, amelyben a tagjelölti országok az elmúlt egy év során a csatlakozásért tett erőfeszítéseikről számoltak be – tájékoztat az Index.

Az Európai Bizottság úgy ítélte, a tíz tagjelölt országból négy ország, Albánia, Moldova, Montenegró és Ukrajna mutatott be „jelentős előrelépést” a tavalyi évhez képest.

Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó és Szerbia kapcsán az eredmények felemásak, míg a legnagyobb visszaesést Georgia produkálta, amit Kaja Kallas az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Marta Kos bővítésért felelős biztos a csomag elfogadása után tartott sajtótájékoztatóján is úgy értékeltek, Georgia csak papíron tagjelölt ország.

A bizottság továbbra is elkötelezett a bővítés mellett

A sajtótájékoztatón mind Kallas, mind Kos hangsúlyozta a bővítés fontosságát. Mint Kallas fogalmazott, az EU-bővítés lehetőségének ablaka tágra nyílt, amit ki kell használnia mind az uniónak, mind a tagjelölt országoknak.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, a csatlakozás továbbra is tisztességes, szigorú, méltányos és érdemeken nyugvó folyamat, amely a tagjelölt országok objektív előrehaladásán alapul.

Kallas hangsúlyozta, az Európai Bizottság célja a bővítés, ami „egy hosszú távú befektetés a biztonságunkba, a stabilitásunkba és a gazdaságunkba. Csak a bővítésen keresztül erősítheti Európa geopolitikai erejét”, ami a mostani, gyorsan változó geopolitikai helyzet miatt kiemelten fontos, és továbbra is a bővítés az egyik legjobb eszköze az Európai Uniónak.

Utóbbit Kos is hangsúlyozta, aki ezt így fogalmazta meg:

„Csak Európa egyesítésével tudjuk biztosítani a békét, a szabadságot, a prosperitást a kontinensünkön.”

A jelentés szerint a bővítésre a legfelkészültebb ország jelenleg Montenegró, míg az elmúlt egy évben a legnagyobb fejlődést Moldova mutatta be, valamint a sajtótájékoztatón Kallas és Kos is külön kiemelte Ukrajnát, amely a háború ellenére ért el több fontos reformot, ami szerintük jó bizonyítéka annak, hogy Kijev mennyire elkötelezett az EU-hoz való csatlakozás irányába.

Már novemberben folytatnák Ukrajna csatlakozásának folyamatát

Mint ismert, a tagállamok Moldova és Ukrajna csatlakozását politikailag összekötötték, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig az EU-csúcsról való kivonulásával meghunyászkodott 2023 decemberében a tagjelöltstátusz megadásánál. Azonban a folyamat tavaly nyár óta elakadt, mivel még az első fejezetet sem sikerült megnyitni a két országgal, hiába szeretné azt a többi 26 tagállam kormánya és az Európai Bizottság. 

Kicseleznék az ellenkező országokat

Azóta az Európai Tanács elnöke, António Costa, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is előállt egy-egy ötlettel, hogyan lehetne kikerülni Ukrajna esetében a magyar, több tagjelölt országnál pedig más országok ellenkezését. (Észak-Macedónia kapcsán a névváltoztatást kiharcoló Görögország után Bulgária ellenzi a csatlakozást már évek óta.)

Costa ötlete az volt, hogy csak a fejezetek lezárásához kellene egyhangú döntés, amit azonnal leszavaztak a tagállamok, míg von der Leyen azt vetette fel, hogy az új országok úgy csatlakozhatnának, hogy tulajdonképpen nem lenne szavazati joguk.

Kos vélhetően főnöke, von der Leyen ötletére utalhatott a sajtótájékoztatón is, amiről azt mondta, a bizottság továbbra is keresi a megoldást, hogy „végre” megnyithassák a csatlakozási fejezeteket Moldovával és Ukrajnával.

A most elfogadott és bemutatott bővítési csomagról szóló sajtóközleményben erről így fogalmaznak: „Annak biztosítása érdekében, hogy az új tagállamok továbbra is megőrizzék és fenntartsák a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén elért eredményeiket, a jövőbeli csatlakozási szerződéseknek erősebb biztosítékokat kell tartalmazniuk a csatlakozási tárgyalások során tett kötelezettségvállalások terén bekövetkező visszalépésekkel szemben.”