Izrael arról próbálja meggyőzni a világot, Irán már Európát is támadná

Az izraeli hadsereg (IDF) tájékoztatása szerint Iránból két, mintegy 4000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak az Indiai-óceánon található Diego Garcia amerikai–brit katonai bázis ellen. Eyal Zamir izraeli vezérkari főnök ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ezeket a rakétákat nem Izrael ellen szánták. Hatótávolságuk eléri az európai fővárosokat – Berlin, Párizs és Róma mind közvetlen fenyegetési körzeten belül vannak” – vette át a hírt bármiféle kritika nélkül a liner.hu.

Egy ilyen „fenyegetés” úgy kellett Izraelnek, mint egy falat kenyér, hiszen korábban Donald Trump már arról beszélt, „fontolgatja” a háborús műveletek lecsengését. (Az már más kérdés, hogy ő fontolgathat bármit, úgysem övé a végső döntés – a szerk.) A fejlemények azt jelzik, hogy a konfliktus egyszerre tart az eszkaláció és a deeszkaláció irányába, ami jelentős bizonytalanságot teremt a nemzetközi színtéren.

Eközben az IDF hangoztatja, Irán a „konfliktus kiterjesztésére törekszik”, a fenyegetés pedig immáron „túlmutat a Közel-Kelet határain”. Mindeközben Trump közösségi oldalán úgy fogalmazott, az Egyesült Államok közel áll céljai eléréséhez: „Nagyon közel vagyunk céljaink eléréséhez, miközben fontolgatjuk, hogy lecsengésbe visszük nagyszerű katonai erőfeszítéseinket a Közel-Keleten az iráni terrorkormány vonatkozásában.”

„A Hormuzi-szorost őrizni és ellenőrizni kell, szükség szerint, azoknak az országoknak, amelyek használják – az Egyesült Államoknak nem! Ha kérik, segítünk ezeknek az országoknak a Hormuzi-szoros biztosításában, de erre nem lesz szükség, ha Irán fenyegetése megszűnik.”

A CNA közben arról írt, a Hormuzi-szoros – amely a globális olaj- és cseppfolyósított földgázszállítás egyik kulcsfontosságú útvonala – gyakorlatilag lezárult a legtöbb hajó előtt, ami jelentős áremelkedést idézett elő az energiahordozók piacán. Európában például a földgáz ára egy hét alatt akár 35 százalékkal is emelkedett.

A háború pedig lángba borította az egész régiót, hiszen Irán amerikai katonai bázisokra mért csapást az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban is, miközben Izrael Bejrútot támadta. Közben az IDF arról szónokol, továbbra is eltökélt abban, hogy „vezető szerepet” játsszon az Irán elleni háborúban, hogy „lefejezze annak parancsnokait és meghiúsítsa stratégiai képességeit mindaddig, amíg minden biztonsági fenyegetést el nem hárítanak Izrael és az Egyesült Államok érdekei ellen a térségben.” Hogy mi ez a „fenyegetés”, és ez „mikor hárul el”, azt majd Izrael megmondja. 

Ez magyar szempontból sem elhanyagolható, hiszen korábban Gulyás Gergely arról beszélt, ha Trump kéri, a békepárti magyar kormány (Izrael érdekében) megfontolná a katonák küldését Iránba. 

Kapcsolódó: