Fordulat Brüsszelben: az EP támogatja a külső migrációs központokat
Kiemelt kép: Geert Vanden Wijngaert / AP Photo
Az Európai Parlament csütörtökön 389 igen szavazattal, 206 ellenszavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a visszaküldési rendelethez kapcsolódó tárgyalási felhatalmazását. A szavazást követően a tagállamok megkezdhetik az úgynevezett „visszaküldési központok” létrehozását az EU határain kívül. Az Európai Néppárt (EPP) a konzervatív és szuverenitáspárti frakciókkal szavazott együtt, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a Patriots for Europe (Hazafiak Európáért) és az Europe of Sovereign Nations (Szuverén Nemzetek Európája) támogatásával. Ez utóbbi frakciónak alapító tagja a Mi Hazánk Mozgalom. A szociáldemokraták, a Zöldek és a Baloldal frakciója nemmel szavazott.
A migrációs kérdésekben korábban gyakran kialakuló, az Európai Néppárt, valamint a baloldali és liberális frakciók együttműködésén alapuló bevándorláspárti szövetség ezúttal nem jött létre. Ehelyett az Európai Néppárt a balközép és liberális frakciók helyett a szuverenitáspárti erőkkel szavazott együtt. Februárban a „biztonságos harmadik ország” fogalmának kiterjesztéséről szóló szavazáson 396 igen és 226 nem arányban már ugyanez az erőviszony érvényesült.
A rendelet értelmében az elutasított menedékkérőket harmadik országokban kialakított központokba szállítanák, amíg visszatoloncolásuk meg nem történik. A tagállamok önállóan köthetnek kétoldalú megállapodásokat a fogadó országokkal a központok kialakítására.
François-Xavier Bellamy, az EPP francia képviselője a szavazás után a francia Agence France-Presse (AFP) kérdésére úgy fogalmazott: „A rendelet által bevezetett változtatások lehetővé teszik, hogy egy egyszerű elvet érvényesítsünk: aki illegálisan jön Európába, biztos lehet abban, hogy nem marad itt.”
Charlie Weimers, az ECR svéd vezető tárgyalója az Euronews kérdésére pedig így válaszolt: „Ez egy hibásan működő rendszer, és meg kell javítanunk.”
A kitoloncolási határozatoknak mindössze 20 százaléka valósul meg.
Magnus Brunner uniós belügyi és migrációs biztos egy januári brüsszeli sajtótájékoztatón a visszaküldési központokat a rendszer „hiányzó elemének” nevezte.
Öt tagállam, Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Görögország március elején bejelentette, hogy közösen dolgoznak a központok kialakításán. Az Euronews tudósítása szerint a koalíció elsősorban afrikai kormányokkal tárgyal lehetséges helyszínekről. Az Olaszország és Albánia között kötött megállapodás öt évre, 670 millió eurós költségvetéssel hoz létre központokat Shëngjinben és Gjaderben. Ebből a mintából indulnak ki a többi tagállam tervezői is, bár a migránsok védelmét hangsúlyozó olasz bírósági ítéletek lassították a megvalósítást.
A Parlament és a Tanács álláspontja közel áll egymáshoz, ami felgyorsíthatja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti záró egyeztetéseket. A jogszabály rendeletként születik, nem irányelvként. Elfogadása után minden tagállamban közvetlenül hatályba lép, nemzeti jogba való átültetés nélkül.
Mindez még messze áll a teljes remigrációtól, de óvatos lépés ebbe az irányba, még ha az Európai Néppárt elkötelezettsége továbbra is kérdéseket vet fel.
(Az Európai Parlament, Brussels Signal, Euronews, France 24 / AFP nyomán)
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
