Még idén visszakerülhet a Hősök terére Gábriel arkangyal szobra

Lezárult a Hősök terén álló Gábriel arkangyal-szobor komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérése, így a tervek szerint a szobor még ez év végén visszakerülhet eredeti helyére – jelentette ki Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a szobor eddigi vizsgálatait bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten – számolt be róla az MTI.

A vezérigazgató elmondta, hogy a szobor aprólékos, minden részletre kiterjedő vizsgálatát csak a leemelést követően lehetett elvégezni.

A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a műtárgy életveszélyes állapotban volt, de elengedhetetlenné vált a szobrot 120 éve tartó, csaknem 30 méter magas kőoszlop restaurálása is.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte, hogy a Hősök tere, mint nemzeti emlékhely, a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere. Középpontjában áll Gábriel arkangyal szobra, amely nemcsak a Millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is.

Éppen ezért a restaurálás nem pusztán egy műalkotás megóvását jelenti, hanem a szimbolikus örökség megőrzését is.

A főigazgató elmondta, hogy a szobor több történelmi kataklizmát is túlélt, elkerülték egyebek mellett a második világháború és az 1956-os harcok csapásai, ugyanakkor az idő komoly károkat okozott a szoborban és az oszlopban egyaránt.

Nem várhatott tovább a restauráció

A Zala György szobrász által megalkotott szobor 1901. október 24-én került a Hősök terére. A mintegy öt méter magas, 3–6 milliméter falvastagságú bronzöntvényekből álló angyalfigura azóta is a 36 méteres korinthoszi oszlop csúcsán állt. Az elmúlt évtizedekben ugyan sor került kisebb felújításokra, de ezek csupán esztétikai beavatkozások voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették.

A 2020-as évek elején több vizsgálat egyértelművé tette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő kritikus állapotban van, leginkább a belsejébe jutó csapadékvíznek köszönhetően.

A súlyos állapotokat jól mutatja, hogy a helyszíni felmérés során két, egyenként 20 kilogrammos bronzlevéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről.

2024 őszén az előkészületeket követően a szobrot több darabban leemelték, és a Museum Complex Kft. restaurátorműhelyébe szállították. A próbatisztítások során számos módszert megvizsgálva arra jutottak, hogy egy speciális, felületkímélő koptatóanyaggal való alacsony nyomású száraz szemcseszórás a legoptimálisabb ahhoz, hogy megőrizzék a szobor patináját, és az alapfém sérelme nélkül el tudják végezni a tisztítást.

Időkapszulát találtak a talpazatban

A szobor betongömbtalapzatának feltárása közben a restaurátorok egy összetört üvegedényt is találtak, benne egy feltekert papírral és nyolc fémpénzérmével.

Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba, és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig.

A papír nedves, erősen szennyezett állapotban, felületén üvegszilánkokkal és betonszemcsékkel került elő. A Magyar Nemzeti Levéltár restaurátorai milliméterenként bontották ki a tekercset, amelyen szabad szemmel azonban semmilyen írásnyom nem volt látható.

Végül egy speciális eljárással sikerült megfejteni az eredeti írásnyomokat. Az elemzés négy nevet azonosított: Romy Bélát, a Miniszterelnökség akkori osztályvezetőjét, Schickedanz Albertet, a Millenniumi emlékmű építészét, Aggházy Gyula festőművészt és tanárt, valamint Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam főépítészét, aki jelen volt a szobor avatásán. A szöveg töredékes, a papír sérülései miatt hiányosan olvasható része:

„Ezerkilencszázegy év október hó huszon(harmadi)kán, midőn az emlékmű nagy oszlo(pát) Isten segítségével befejezik (…) követ(…) az alulírottak jelenlétében.”

Kapcsolódó: