Tíz év alatt felére csökkent a családi gazdaságok száma

A magyar mezőgazdaságra leginkább jellemző birtokméret, az 1–5 hektáros családi gazdaságok száma harminc-negyven százalékkal csökkent a 2020-as években. Húsz százalékos csökkenést mutat az ezer hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságoké is, miközben a köztes birtokméreten gazdálkodó vállalkozások száma tíz és húsz százalék között nőtt. A harmincéves adatsorból az is látszik, hogy a mezőgazdaság részesedése a GDP-ben hetven százalékkal csökkent, az 1995-ös 8,6 százalékról 2024-re 2,8 százalékra esett vissza.

A magyar mezőgazdaságra jellemző birtokméret a törpebirtok, tehát az 1–5 hektáros kisüzem. Ez a birtokméret adja az összes gazdaságok egyharmadát, ezek a klasszikus családi gazdaságok. A 2020 és 2023 közötti gazdaságszám-csökkenés egyik oka, hogy 

a legfeljebb egyhektáros területet művelők száma ezen időszak alatt a felére csökkent, azaz a közel hatvanezres szám huszonkilencezerrel csökkent. 

Emellett csökkent az összállatállomány is, párhuzamosan az állattartók létszámának csökkenésével. Az ötmillió hektárnyi, teljes magyar mezőgazdasági terület egyötöde, tehát egymillió hektár a 200 és 500 hektár közötti földhasználóknál található, ezek a gazdaságok a teljes gazdaságszámnak csak alig két százalékát teszik ki.

A számok azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság szerkezete – bár termeléshatékonyság szempontjából talán mutat javulást a közepes méretű gazdaságok számának növekedésével – nem erősíti a magyar föld népmegtartó erejét, hiszen önfoglalkoztató, öneltartó családok helyett bérmunkán és egyre inkább monokultúrás termelésen alapul.

A kormányokon átívelő, globalista, tömegtermelő, nagybirtokpárti támogatáspolitika mentén harminc éve egyre csak növekszik a magyar nép kiszolgáltatottsága a nagyobb hazai, és a velük üzletelő külföldi tőkeérdekeltségeknek és zöldbáróknak. Ugyanezen érdekek kiszolgálója a Tisza is, hiszen egyik vezető agrárközgazdászuk, az impexes Raskó György, a rendszerváltáskor a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályvezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy agrárgazdasági szempontból kedvező lehet, ha több tízezer családi gazdaság „tűnik el a porondról”.

A Mi Hazánk Mozgalom Virradat Programja világosan megfogalmazza a magyarság megerősítéséhez szükséges, egyetlen követhető földpolitikát: az egykori agrárországot, Magyarországot a jelenleg agrárbiznisz-ország helyett agrárhatalommá kell tenni. Modern, a családi kisgazdaságot támogató, a változatos termelés mellett a népi kultúrát, hagyományokat erősítő agráriumot kell teremteni.

„Vissza kell vezetni a földtől elszakított, a nagy bevásárlóközpontok polcaitól függő, kiszolgáltatott és kizsákmányolt embereket az agrárium, a környezettudatosság, a fenntarthatóság és az önfenntartás világába. Annál is inkább, mivel több mint ezeréves agrárország vagyunk, mára mégis leszállópályán kap helyet a mezőgazdaság, ami nemzetgazdaságunk egyik húzóágazata lehetne."

Évi hatezer milliárd forintot költünk élelmiszerre, és a tömegtermeléssel előállított agyonvegyszerezett, silány minőségű élelmiszerek helyett könnyen vásárolhatnánk az egészséges, organikus termeléssel helyben előállított élelmiszereket, ugyanis „a közhiedelemmel ellentétben az organikus gazdálkodás hozamai nem sokkal alacsonyabbak a hagyományos mezőgazdálkodásban elérteknél. Egyes tanulmányok szerint a hozam a hagyományosnak a 91 százaléka, mások szerint a 95–100 százalék közötti tartományban mozog, közel feleakkora trágyázási és 97 százalékkal alacsonyabb gyomirtói költségekkel is.” – olvashatjuk a Virradat programban.

A családi gazdaságok változatos profiljának leginkább megfelelő, nem monokultúrás termelés, kellő feldolgozóipari és kereskedelmi háttérrel a legolcsóbb áron tudná kiszolgálni a magyar vásárlói igényeket.

Ehhez csak politikai akarat, törvényi háttér és szervezés kell. A magyar mezőgazdasági politikának nem lehet más a célja, mint „visszaadni a gazdák becsületét és megbecsülését, életpályamodellt és kiszámítható nyugdíjat kell biztosítani számukra, a magyar földet pedig védeni és megőrizni szükséges, nemcsak a külföldiek térnyerésétől, de az egyre több hektárt felemésztő, »más célú hasznosítástól« is, hiszen a magyar föld és a vízkészlet nemzeti kincs, így vétek azt elherdálni.” Természetesen a 21. század minden technikai és tudományos eredményét hasznosítva, hiszen ma már a mezőgazdasági munka nem egyenlő a paraszti robotolással, hanem igazi emberléptékű, teremtő és értékőrző célt adhat az emberi életnek, és nemzeti közösségnek.

„A nemzeti kormány azért dolgozik, hogy valóra váltsa Németh László Kert-Magyarországról szőtt álmát” – nyilatkozta Nagy István, akkor még a Fidesz-kormány agrártárcájának miniszterhelyetteseként 2017 júliusában. A számok tükrében tényszerűen kijelenthetjük: az azóta eltelt nyolc évben a Fidesz-kormány nem Kert-Magyarországért dolgozott, pedig egy nemzeti kormánynak valóban az lett volna a feladata. 

Ezért tavasszal a választóknak lesz egy feladata: virradatot kelteni a magyarság egyre sötétülő égboltján.