Betoncölöptengerre épül lakópark a Hévízi-tótól párszáz méterre

Hévízen nagyszabású lakópark építésébe kezdtek, amely ellen a városvédő civil lakosok kitartóan, de süket fülekre és zárt ajtókra találva tiltakoznak. Hévíz európai, sőt világszerte egyedülálló természeti kincs, geológiai kuriózum, kényes ökoszisztéma, amelyet már nem először veszélyeztet az emberi mohóság, – éppen úgy, mint Parajdon. 

A Hévízre most megálmodott, 2026–27-re megépülő, négyhektáros magánerdőt magában foglaló Lotus Residence – két perc sétára a tótól szintén hatalmas környezeti kockázatot rejt, elsősorban az építés módja miatt, de a mikroklímát is megváltoztathatja.

(Forrás: likebalaton.hu)

Volt már Hévízen ökológiai katasztrófahelyzet a hetvenes években, a bauxitbányászat miatt. 1976-ban dr. Böcker Tivadar, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet (Vituki) tudományos osztályvezetője kongatta meg a vészharangot, és a bakonyi bauxitbányászatot nevezte meg a tó haldoklásának okaként. A bakonyi bányák (Ajka, Várpalota, Balinka, Dudar, Iszkaszentgyörgy, Halimba és Úrkút) fokozatos beindulása jól érezhető ivóvízhiányt váltott ki a környéken, de legsúlyosabb hatást a Hévízi-tóra és környékére a nyírádi bánya beindulása jelentette. Abban az időszakban a tó vízhozama egy szempillantás alatt napi ötvenötezer köbméterről huszonkétezer köbméterre csökkent. A vízkivétel 1985-re már ezerhétszáz milliárd köbmétert jelentett, ami megközelítette a Balaton teljes vízmennyiségét.

Az elveszett víz nyomában 1975-ben (Forrás: heviz.hu)

„Persze a bányavállalat mindent megígért, de közben folyamatosan tagadta a felelősségét, és egyfolytában a földben található 400 millió dolláros bauxitkincsre hivatkoztak. Eközben be kellett zárni a Tapolcai-tavasbarlangot, és elapadtak a tatai Öreg-tó forrásai…” – olvasható a toretro.hu oldalán, amihez még annyi emlékeztetőt hozzátehetünk, hogy a bauxitbányászat hasznából igencsak nagyot markolt a Gyurcsány–Dobrev–Apró klán is Mal Zrt-jének és Motim Kft- jének is, amely cégek működése tíz ember halálát követelte a vörösiszap-katasztrófában.

A hévízi tiltakozók létrehozták a „Szövetség a Gyógytóért és a Városért” nevű civil mozgalmat, amely helyi fórumokat szervezve hívja fel a figyelmet arra, hogy 

a Lotus építkezése a tó szomszédságában durva módon avatkozik be az ökoszisztémába, a tó mikroklímájába és vízgyűjtő területének természetes állapotába is 

olyan építési technológiával, amely sokszoros mélyfúrással, a talaj természetes vízjárásainak, ökoszisztémájának megváltoztatásával, betonoszlopokra kívánja felállítani a rezidenciákat. A cölöpbetonozás fúrásai már láthatók a területen.

A lokálpatrióták kíváncsiak lennének a sokmilliárdos beruházás építési engedélyére, arra, hogy hogyan valósulhat meg a tó védőövezetében egy ekkora léptékű beruházás, amely álláspontjuk szerint felveti a Büntető Törvénykönyv 241. paragrafusa szerinti súlyos környezetkárosítást is.