Stratégiai cél lett a Mi Hazánk javaslatából az MLSZ-nél

Egyfajta magyar kvótát vezetne be a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely a napokban tette közzé a 2025 és 2030 közötti stratégiai tervezetét. Ezzel a Mi Hazánk régi elképzelése is megvalósulhat a hazai labdarúgásban.

Az első osztályban a magyar labdarúgók pályán töltött átlagos ideje stabilan 60 százalék körül alakult – írják a közzétett dokumentumban. Azt azonban az MLSZ is megjegyzi, hogy ebben a mutatóban elég nagy a szórás, hiszen van olyan klub, amelyik csak magyar labdarúgókat alkalmaz (Paks, Kecskemét), ugyanakkor két-három sportszervezetben alig találni hazai játékost.

A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat

– állapítja meg az MLSZ a szomorú valóságot. Ezt megfejelik azzal a ténnyel, miszerint a fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban. A szövetség ezt a helyzetet úgy javítaná, hogy 

az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, 

és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Ez egyébként nagyjából egybecseng a Mi Hazánk javaslatával, mely 50 százalékos magyar kvótát írna elő a hazai első osztályban. Kérdés lehet persze, hogy ez mennyire motivál majd olyan klubokat a cselekvési terv végrehajtására, melyek kevésbé vannak gazdaságilag kitéve a központi támogatásoknak. A másodosztályban továbbra is csak magyar labdarúgók játszhatnak majd, két U20-as korosztályú labdarúgó kötelező szerepeltetésével. Emellett az utánpótlásképzést is átalakítják majd, kevesebb központ lesz a tehetségek koncentrálása és a minőségi munkavégzés biztosítása érdekében. 

Fantom „balhék” miatt szigorítana a lelátókon az MLSZ 

A pozitívan csengő tervek után jöhet a feketeleves, mármint ami a szurkolókat érinti. Mint írják, „komoly kihívást jelentenek az MLSZ számára a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások”.

Mivel az elmúlt években nem volt jelentős erőszakos cselekmény a hazai stadionokban, így ebben a vonatkozásban feltehetően a pirotechnika használatára gondolhatnak a stratégák. 

Hozzáteszik, hogy a „zavarkeltők azonosítása és kizárása érdekében a feltételek rendelkezésre állása esetén bevezetjük a biometrikus személyazonosítást, és az arcfelismerés technikai infrastruktúráját, melyet a sporttörvény legutóbbi változásai már lehetővé tesznek”. 

Kampányígéret marad a legális pirotechnika

Jelen állás szerint tehát a 2030-ig terjedő időszakban sem várhatják a szurkolók Orbán Viktor 2018-as ígéretének betartását a lelátói pirotechnika engedélyezésével kapcsolatban. Sőt, amennyiben ezek a tervek megvalósulnak, úgy valószínűleg búcsút lehet mondani az olyan pazar hangulatú mérkőzéseknek, mint amilyen a telt házas Nyíregyháza–Debrecen volt a hétvégén, hogy a budapesti derbikről vagy a további nagy vidéki rangadókról ne is beszéljünk.