Az ELTE szerint az orr mérete meghatározza a viselkedést

A kutyák orrhossza és viselkedése összefügg – állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai, akik azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a rövid orrú kutyák jó tulajdonságai nem érvényesülnek megfelelő nevelés nélkül – számolt be róla az MTI.

Az ELTE Etológia Tanszékének szerdai közleményében emlékeztettek arra, hogy a rövid orrú kutyafajták, köztük a francia bulldog és a mopsz, több országban is vezetik a népszerűségi listákat. Az ELTE etológusainak kutatása szerint viselkedésükben szerepet játszhat a rövid orr, de legalább ilyen fontos a kis testméret és a gazdák bánásmódja. Bár a rövid orrú kutyák nyugodtabbak és kevésbé reaktívak lehetnek, ezek az előnyök a megfelelő nevelés hiányában sokszor nem érvényesülnek. Ezeket a kutyákat ugyanis gyakran elkényeztetik, kevesebbet képezik őket – mutattak rá a közleményben. 

Fajtatiszta egyedeket vizsgáltak

A rövid orrú kutyafajták töretlen népszerűségük mellett gyakran légzési nehézségekkel, allergiával, bőr- és szemproblémákkal küzdenek. Mint írták, a kutatók régóta igyekeznek megfejteni, mi annyira vonzó ezekben a kutyákban, ami ellensúlyozza a betegségekkel járó nehézségeket. Babaszerű arcformájuk mellett lehetséges, hogy a viselkedésük is döntő szempont, mivel gazdáik barátságos, játékos teremtményeknek írják le őket. Korábbi kutatásokból pedig az is kiderült, hogy más fajtáknál gyakrabban keresik az ember tekintetét, és a gesztusok követésében is hatékonyabbak. 

Az ELTE kutatói több mint ötezer fajtatiszta kutya négy személyiségjegyét és négy viselkedésproblémáját vetették össze fejforma, testméret, valamint tartási körülmények és a gazdák jellemzői alapján, hogy választ találjanak a kérdésre, hogy a rövid, lapos orral együtt járó viselkedési jellegzetességek valóban a fejformának köszönhetőek-e, vagy például a másféle tartásmódnak. Az adatok németországi kérdőívekből származtak. 

Hiányos képzés lehet a háttérben

A fejforma tekintetében a rövid orrú kutyák nyugodtabbnak és merészebbnek bizonyulnak, mint a hosszabb orrúak. De kedvezőtlen tulajdonságaik is vannak: nehezebben taníthatók, behívásra vonakodnak a gazdához menni, és túl izgatottan reagálnak a házhoz érkező vendégekre. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a tipikus rövid orrú kutya másoknál gyakrabban kis termetű, fiatal, nincs ivartalanítva, képzetlen, csak lakásban él, és gyakrabban beengedik az ágyba, mint a többi kutyát. 

A gazdáik tipikusan fiatal nők, akiknek korábban nem volt kutyájuk, egyedül élnek, és nagyon sok időt töltenek az állattal, melyet elsődlegesen társaság céljából választottak maguk mellé. Viszont ezek a tényezők önmagukban is összefüggenek a viselkedéssel, és elnyomhatják a fejforma közvetlen hatásait. Például a tapasztaltabb gazdáknak általában jobban nevelt kutyáik vannak, az idősebb kutyák nyugodtabbak, a kisebb testűek pedig gyakrabban ugrálnak fel emberre. Ezért a kutatók részletesebb statisztikai elemzéssel azt vizsgálták meg, hogy a különböző tényezők elnyomják vagy felerősítik-e a fejforma és viselkedés közötti kapcsolatot. 

„Kiderült, hogy a rövid orrúak alacsony képezhetősége főként a kis testméretükre és a képzés hiányára vezethető vissza, és nem a fejformára” – idézték a közleményben Turcsán Borbálát, az MTA-ELTE Lendület Társállat kutatócsoport munkatársát. 

Ugyanakkor az is világossá vált az elemzésekből, hogy vannak olyan viselkedésjegyek, amelyek egyértelműen összefüggenek a fejformával. Például a rövid orrú kutyák veleszületetten kevésbé barátságosak más kutyákkal szemben, de ezt a hatást fiatalságuk ellensúlyozza, mivel a fiatal kutyák rendszerint barátságosabbak. A képzetlenségükből, a kis testméretükből, valamint az elkényeztetettségükből eredő hatást nem számítva azonban kiderült, hogy a nyomott orrúak a genetikai hajlamaik alapján ritkábban ugrálnak fel az emberekre, kevésbé húzzák a pórázt, és nem is túl reaktívak, ha vendég jön a házhoz. „A nyugodtság, merészség és a rosszabb behívhatóság is a rövid fejűek sajátsága. Ezek a viselkedésjegyek közvetlen kapcsolatban vannak a fejformával, és annyira markánsak, hogy más háttértényezők sem fedik el őket” – tette hozzá Turcsán Borbála. 

Szükséges a következetes nevelés

„A rövid orrú kutyák agya gömbölydedebb és az agyi aktivitások mintázata is eltérő más fajtákétól, ezért könnyen elképzelhető, hogy a rövid fejűek agya másképp szabályozza a viselkedést. De az is lehet, hogy a nehezebben lélegző, fájdalommal, mozgásszervi panaszokkal küzdő kutyák érthető okokból kevesebbet mozognak, szeretik a kényelmet, és ezt észlelik nyugodtságként a gazdák” – magyarázta Kubinyi Enikő, az ELTE Etológiai Tanszék vezetője. „A betegségek kapcsán az is felmerül, hogy e kutyák népszerűsége részben a kiszolgáltatottságukra, a támogatás iránti igényükre vezethető vissza” – fűzte hozzá. 

A kutatás fő tanulsága, hogy a rövid orrú kutyáknak vannak bizonyos veleszületett pozitív tulajdonságai, elsősorban a nyugalmuk és alacsony ingerlékenységük, de ezt sokszor elnyomja a kis testmérettel és a képzetlenséggel együtt járó negatív hatás. Például igaz, hogy a rövid orrú kutyák alapvetően kevésbé hajlamosak húzni a pórázt, de ha egyáltalán nem tanítják meg nekik, hogy hogyan kell a pórázon viselkedni, akkor a hajlamuknak semmilyen pozitív hatása sem lesz. Ezért a kutatók hangsúlyozzák, hogy még a lapos orrú kutyáknak is következetes nevelésre, és nem kényeztetésre van szükségük ahhoz, hogy a jó tulajdonságaik érvényesülhessenek – áll a közleményben.