Méltó módon emlékeznek a kitörés hőseire: idén is lesz Körbezárt Idealizmus konferencia

Idén is megrendezésre kerül a Körbezárt Idealizmus névre hallgató konferencia, melyet a Betyársereg és a Légió Hungária szerveznek. A 2025-ben életre hívott rendezvényre azért van szükség, mert a magát nemzetinek mondó Fidesz-kormány nem tolerálja, ha hazafiak közterületen szeretnének megemlékezni az 1945-ös budavári kitörésről, ezért törvényesen nem tartható meg közterületen a Becsület Napja. A kuruc.info hasábjain Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja, valamint a Betyársereg szervezője válaszoltak Lantos János kérdéseire az eseménnyel kapcsolatban.

– Tavaly egy sikeres konferenciát tudhattatok magatokénak, ilyen esemény – javítsatok ki, ha tévedek – nem volt még Magyarországon. Hogyan értékelitek egy év távlatában? 

A Betyársereg szervezője: Magam részéről korábban csak résztvevője voltam a Becsület Napja-rendezvényeknek, de már évekkel ezelőtt felötlött bennem a gondolat, hogy az utcai aktivitás mellett kulturális térre is ki kell vinni a megemlékezést, hogy minél szélesebb fronton „támadhassunk”. Ezért 2023-ban a Betyársereg tagjainak segítségével szerveztem egy olyan rendezvényt, ami kisebb formában már előképe volt a tavalyinak, részben hasonló programokkal és szereplőkkel. Mivel az elmúlt években egyre inkább érződött, hogy a rendőrség csak rendkívül szűk teret enged – illetve tűr – a Becsület Napjával kapcsolatos köztéri megemlékezéseknek, így a Légió Hungária vezetősége is arra a következtetésre jutott, hogy eljött az ideje a nyitásnak a kulturálisrendezvény-jelleg felé. Kézenfekvő volt tehát, hogy a Betyársereg és a Légió Hungária együtt szervezi meg tavaly a 80. évfordulós Becsület Napját ebben az újszerű formában. Istennek és a sok munkának, önzetlen segítségnek hála a konferencia rendkívül nagy érdeklődés mellett, sikeresen zajlott le. 

Incze Béla, Légió Hungária: Igen, mi is abszolút sikerként értékeljük ezt a napot. Ebben a méretben és formában ez volt az első alkalom, de hozzá kell tenni, hogy szervezőtársaink a Betyárseregtől két évvel ezelőtt már szerveztek egy hasonló, kisebb volumenű összejövetelt. Illetve a Katonasír Kutató és Ápoló Egyesület is tető alá hozott már hasonló rendezvényeket, ahol szintén az 1945-ös kitörés volt a középpontban.

Ami a 2025-ös eseményt illeti, rendkívül komplex rendezvény volt, többek között második világháborús eszközök, egyenruhák, makettek és korabeli mozgalmi szervezetek relikviáinak kiállításával, egy tudományos kerekasztal-beszélgetéssel, melynek résztvevői közt volt fegyverszakértő, történész, hadisírkutató és műgyűjtő. Sor került Az üldözött megemlékezés című dokumentumfilm első részének ősbemutatójára, egy a kitörés mint történelmi esemény jelenlegi megítélését, illetve a Becsület Napjához köthető megemlékezések múltját és jelenét boncolgató beszélgetésre, ahol Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Domokos Endre János, a Pax Hungarica Mozgalom egykori vezetője és én beszélgettünk Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztőjének moderálása mellett. Természetesen egy méltóságteljes megemlékezésre is sor került, ahol német, osztrák és olasz szónokok tolmácsolták az európai jobboldaliak üzenetét a hazai felszólalók mellett. Végül pedig Vári-Kovács Péter színművész zenekarának előadásában hangzottak el olyan dalok, melyek a művészet eszközével hozták közelebb a hallgatóság számára a hősi életszemléletet. 

Nagyságrendileg 400 ember fordult meg a nap során a helyszínen, ami annak fényében, hogy kizárólag zárt körben küldtük ki a meghívókat, minden várakozásunkat felülmúlta. 

– Úgy tűnik, ez a tavalyi rendezvény nem egyszeri alkalom volt, hanem egy új irány. Tehát idén is lesz konferencia, miután – egyelőre úgy tűnik –, a köztéri megemlékezéseket törvényi erővel lehetetlenítették el? 

Incze Béla: A Légió Hungária nevében kijelenthetem, hogy fel sem merült bennünk az utcai jelenlét feladása. Tavaly is nagy létszámban tisztelegtünk egy a kitörés során hősi halált halt katona sírjánál, és erről semmilyen körülmények közt nem vagyunk hajlandók lemondani. Azonban nem véletlen, hogy a Betyársereggel közösen egy olyan rendezvény formai alapköveit tettük le, mely idővel teljesen nyilvános lehet, sőt olyan értelemben felül is szárnyalhatja a régi utcai megemlékezéseket, hogy egy szélesebb jobboldali közeg számára is vonzó és vállalható identitásmintát kínál. Erre jelent reményeink szerint megoldást a Körbezárt Idealizmus konferencia. Évek óta téma volt mozgalmunkon belül is, hogy ebbe az irányba kell elindulni, a körülmények pedig 2025-re úgy alakultak, hogy a Betyársereggel közösen meg is valósítottuk mindezt. Egy ilyen látványos újítás esetében mindig felmerül természetesen, hogy lesz „belső ellenzéke”, ami nem tartja helyesnek a friss formát, azonban a visszajelzések teljesen pozitívak voltak, minden irányból. Ennek pedig azért van hatalmas jelentősége, mert azt jelenti, hogy mind a Becsület Napja, mind a szervező mozgalmak önazonosak, őszinték maradtak az új forma keretei közt is. Tehát, válaszolva a kérdésedre, igen: idén is megszervezzük a konferenciát.

– Milyen programok várják az érdeklődőket az idei Körbezárt Idealizmus konferencián? 

Betyársereg: A fő téma természetesen Budapest védelme és a kitörés. Ennek kapcsán láthatunk egy remek előadást a második világháború során használt magyar fejlesztésű fegyverekről. Levetítünk hat rövidfilmet, melyek 1942 és 44 között készültek – az egyik a már hungarista irányítás alatt álló Hunnia filmstúdióban. Mondanom sem kell, hogy ezek a filmtörténeti kuriózumok azóta nemigen szerepeltek egyetlen tévécsatorna műsorán sem. A tavalyi évhez hasonlóan szintén helyet biztosítunk egy kerekasztal-beszélgetésnek is, melyben a kitörést eltérő nézőpontból megítélő közéleti és mozgalmi személyek fognak vitázni. Kitekintünk a második világháború egyéb szegmenseire is, a híres Enigma-kódgép feltörését járja körbe egy érdekfeszítő előadás. Természetesen kegyeleti blokk is lesz, ahol külföldi nacionalista mozgalmak képviselőivel emlékezünk meg Budapest védőiről. A kiállítóteremben folyamatosan megtekinthetők lesznek korabeli hatástalanított fegyverek, hadieszközök, makettek, egyenruhák, melyekkel kapcsolatban szívesen válaszolnak a látogatók kérdéseire a gyűjtemények szakértő tulajdonosai. A büfében pedig meleg étel és ital várja a vendégeket a konferencia szüneteiben. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb programot a rendezvény kínálatában. 

Incze Béla: Én ehhez már csak néhány technikai kiegészítést fűznék hozzá. Tehát az eseményre február 14-én kerül sor, ikonikus helyszínen, a főváros első kerületében. A pontos címet és a kapunyitás idejét viszont csak azoknak áll módunkban elküldeni, akik regisztrálnak a korbezartidealizmus@gmail.com e-mail-címen. Érdemes figyelemmel kísérni a Körbezárt Idealizmus Facebook-oldalt, illetve a Betyársereg és a Légió Hungária Telegram-csatornáit, ahol fokozatosan csepegtetünk egyrészt technikai információkat a rendezvényről, másrészt történelmi érdekességeket a témakörben.

– Tavaly volt egy filmvetítés is, amellyel igazán közel hoztátok a résztvevőket a Becsület Napja korai időszakához, ez egy dokumentumfilm-sorozat első része volt, amely az 1997–1999 közötti időszakot ölelte fel. Milyenek voltak a visszajelzések?

Incze Béla: Reményeink szerint Az üldözött megemlékezés jelentősége hosszú távon túl fog mutatni önmagán, hiszen egy olyan anyag lett letéve az asztalra, amely innentől kezdve egy bárki számára hozzáférhető kordokumentum, ahogy a történészek mondják „oral history”. Tudományos körökben a legértékesebb anyag, elsődleges forrás, egyenesen azoktól, akik megálmodták, szervezték, és az első sorokban álltak/állnak. Ha a jövőben bárki kutatni szeretné a témát, ez a film megkerülhetetlen anyag lesz számára. Ki kell hangsúlyozni, hogy a film költségvetése kereken nulla forint volt. Mozgalmunk vezetőségi tagja Pataki János az ötletgazda, és ő is koordinálta a munkálatokat. A technikai megvalósítás oroszlánrészét a Légió Hungária videóvágói, grafikusai végezték el, de köszönettel tartozunk mindenkinek, aki archív anyagokat bocsátott rendelkezésünkre, illetve minden egykori és jelenlegi szervezőnek, akik interjút adtak. Amikor tavaly a film megjelent, záporoztak a gratuláló üzenetek. Ezúton is köszönjük az elismerést.

A dokumentumfilm elérhető YouTube-on, Videán, minden egyéb háttérinformáció pedig Telegram-csatornánkon.

– Számomra igazán megragadó volt a konferencia megnevezése: „Körbezárt idealizmus”. Megtudhatunk egy olyan kulisszatitkot, honnan eredt az ötlet, és egészen pontosan mit kell értenünk alatta? 

Betyársereg: Az arculat közös ötletelés eredményeként született meg. Szerettem volna, hogy azzal is mutassuk a rendezvény újszerű mivoltát, hogy nem a korábbi évek Becsület Napjával kapcsolatos programjai közé soroljuk be, hanem elnevezésében is mintegy önálló brandként jelenjen meg. A név pedig a Légió Hungáriától érkezett, és a konferencia logóját is ők tervezték meg, szerintem mindkettő rendkívül stílusos és találó lett. Nemcsak saját felületeinken és a nemzeti weboldalakon jelentek meg részletes, fényképes beszámolók, de egy komplett sajtóanyagot is szétküldtünk minden nagyobb orgánumnak. Úgy tűnik, a liberális média még mindig a „bakancsos kopaszok masírozásával” kívánja rettegtetni olvasóit a kitörés napja körül, a látókörükbe egész egyszerűen nem fér bele az elegáns helyszínen, elegáns ruhákba öltözött, magas színvonalú kulturális programokon részt vevő hazafiak koncepciója. De nem árt, ha hozzászoknak. 

Incze Béla: Ha jól emlékszem, egyik vezetőségi tagunktól származik az elnevezés ötlete, amelyet minden illetékes döntéshozó személy azonnal elfogadott. Egyrészt rendkívül találó a történelmi esemény jellege, és a megemlékezések elé gördített akadályok okán, de van egy összetettebb értelmezése is.

2025-re eljutottunk oda, hogy a kitörés annyira a közbeszéd része lett, hogy alapvetően apolitikus témákat boncolgató közösségi médiás influenszerek gyártanak videókat a témában. Önmagában ez egy pozitív jelenség, hiszen azt mutatja, hogy a téma a társadalmi közbeszéd részévé vált. Azonban ezen alkotások visszatérő törekvése, hogy a narratívát és a benne szereplő katonákat megfosszák minden morális és ideológiai színezettől, egyfajta értékítélettől mentes, steril nézőpontot érvényesítve. Arról beszélnek, hogy a hadműveletben részt vett katonák gyakorlatilag öntudatlan karakterek voltak minden oldalról, és elszenvedték az eseményeket, de legjobb esetben is csak sodródtak az árral. Kétségbe vonják, hogy hősöknek lehet-e nevezni őket, és az áldozati pózt erőltetik. Ha mélységében nem is vizsgálnánk a kérdést, akkor is rendkívül tényszerű, hogy a hadijog értelmében, aki szolgálatteljesítés során veszti életét, az hősi halott, tehát ez nem utólagos értelmezés függvénye, de ezek a „véleményvezérek” egyenlőségjelet tesznek a szovjet megszállók, a Budai Önkéntes Ezred árulói és a katonai esküjükhöz halálukig hű kitörők közé. És ez még mindig nem a világnézeti kérdések területe. Ha oda merészkedünk, akkor a XX. századot ismerve még hajmeresztőbb, hogy úgy próbálnak egy korszakot értelmezni, hogy hangsúlyozzák: „Ne az ideológiák szemüvegén keresztül közelítsünk a kérdéshez.” Az interjú már így is feszegeti azt a terjedelemet, ami még befogadható – így nem kezdek bele még terjedelmesebb okfejtésekbe, csak annyit mondok, hogy az idei és az elkövetkező évek harca lesz, hogy felmutassuk: a várost védő, majd az utolsó pillanatban kitörő katonák nem áldozatok, hanem hősök voltak, akiket nagyon nagy számban az idealizmus fűtött. Ez az idealizmus pedig nem a XX. században született, mindig is létezett, és mindig voltak, vannak és lesznek képviselői. Ha pedig az ellenség akár képletesen, akár a szó legszorosabb értelmében körbe zárja ezt az idealizmust, akkor mindig lesznek, akik kitörnek.

A tavalyi esemény beszámolója itt érhető el:

Kapcsolódó: