Alföldi gyerekként is jól érzi magát Veszprém dombjain – interjú dr. László Péterrel

A Mi Hazánk Mozgalom az április 12-i országgyűlési választásokon dr. László Péter ügyvédet indítja Veszprém vármegye 1. választókerületében. A nemrég apává vált képviselőjelölttel a királynék városát érintő problémákról és országos politikai ügyekről egyaránt beszélgettünk. Továbbá a futball is szóba került, hiszen László Péter huszonnégy évig volt igazolt labdarúgó, egy meccs erejéig még az NB II-ben is pályára lépett. Horváth Tamás interjúja.

– Egy ízig-vérig alföldi gyerek hogy kerül Veszprémbe?

– Igen, valóban alföldi gyerek vagyok. Jászberényben láttam meg a napvilágot, tősgyökeres jászságinak mondhatom magamat, őseim is évszázadokra visszamenőleg ott születtek, éltek és haltak meg. 

Ami Veszprémbe hozott, az a szerelem, a házasság.

A feleségem tősgyökeres veszprémi, akinek a felmenői is a királynék városában éltek. A kétlaki életformát választottuk, a most három hónapos gyönyörű kisfiunkat Veszprémben neveljük. A hét egyik felét itt töltöm, a másikat Budapesten, ahova a munka köt: saját ügyvédi irodám van a fővárosban.

– Veszprém – hasonlóan az ókori Rómához – hét dombra épült, emiatt a városban meglehetősen nagyok a szintkülönbségek. Alföldiként mennyire volt könnyű ehhez hozzászoknia?

– Valóban teljesen más Veszprém és környéke hangulata, mint az Alföldé, de ez nekem nem okoz problémát, mert nagyon szeretem a dimbes-dombos településeket és tájakat is. Amikor a 77-es úton Nagyvázsony környékén járunk, azt szoktam mondani a feleségemnek, hogy ez a vidék kísértetiesen hasonlít az olaszországi Toszkánára.

Veszprém nemcsak kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik, hanem a kulturális élete is különleges. 

Kevés olyan vidéki nagyváros vagy vármegyeszékhely van Magyarországon, amelyik ennyire élhető lenne. 

A közbiztonság, a város tisztasága és fejlettsége, az emberek kulturáltsága egyaránt kiemelkedő országos viszonylatban. Mindezek ellenére itt is vannak problémák, ezekről majd bizonyára beszélünk.

– Igen, természetesen. Sőt, ha már így megelőlegezte, folytassuk ezzel! Jelenleg mik a legnagyobb problémák Veszprémben?

– A többi vidéki várossal összevetve Veszprém nem panaszkodhat, hiszen – mint már utaltam rá – kiemelkedően szép és tiszta városról beszélhetünk. Ugyanakkor az élet itt sem fenékig tejfel.

Az úthálózat mindenképpen fejlesztésre szorul, ez a programomban is szerepel. Megengedhetetlennek tartom, hogy Európa volt kulturális fővárosában ennyire rossz minőségű, kátyús utak legyenek. Továbbá az elkerülőút teljes befejezése is szükségessé vált, amire az elmúlt lassan egy évtizedben rengeteg kormányzati ígéretet kaptak a veszprémiek, de érdemben nem történt semmi. Rendkívül fontos, hogy a következő négyéves ciklusban ez megvalósuljon.

A másik fő probléma a közbiztonság témaköre. Habár Veszprémben nem elviselhetetlenül nagy a bűnözés mértéke, 

az ukrán és más nemzetiségű vendégmunkások dömpingje sokat ront a helyzeten. 

A város bizonyos részein – például a Kossuth utcán – fel-felbukkannak kolduló egyének, akik nem biztos, hogy növelik a helyi lakosok szubjektív biztonságérzetét; valamint Veszprém egyes lakótelepein – például a Haszkovón – sem árt óvatosnak lenni, főleg sötétedés után.

– Veszprémben az emberek kifejezetten szeretik a sportot, a világhírű kézilabdacsapat mellett többek között a labdarúgásnak, a kosárlabdának, a röplabdának, valamint az atlétikának is messzire nyúló története és hagyománya van a királynék városában. Nem megbántva a többi sportág képviselőit és rajongóit, de mi most koncentráljunk a focira. Jelenleg a helyi csapat az NB III-ban szerepel, de sokan szeretnék, hogy magasabb osztályban játsszanak a fiúk. Mi kellene ehhez?

– Ez csupán akarat és döntés kérdése. Biztosan vannak a városban és környéken olyan becsületes, tisztességes, tehetős magyar vállalkozók, akik eddig nem támogatták anyagilag a futballklubot, de nyitottak lennének rá. Illetve az önkormányzatnak is dolga, hogy észszerű kereteken belül mindent megtegyen azért, hogy az NB II-ben vagy akár az NB I-ben szerepeljen a Veszprém.

Emlékszem gyerekkoromból, hogy a 90-es évek legelején még az NB I-ben játszott a csapat, sőt 1990-ben kint voltam egy Ferencváros–Veszprém bajnoki mérkőzésen. Még arra is emlékszem, hogy 1–0-ra nyert a Fradi.

Jó lenne, ha a kiváló kézilabdacsapat mellett a labdarúgóklub is felkerülne az ország sporttérképére.

– A szavai alapján ért a futballhoz. Űzte is a sportágat?

– Igen. Nagypályán 1992 és 2015 között futballoztam, majd 2018-ig kispályán is játszottam, egészen pontosan kapus voltam.

– És milyen szintig jutott?

– A teteje az NB II. volt, igaz, ott csak egy meccset játszottam. Az NB III-ban és a Budapest Bajnokság (BLASZ) első osztályában, valamint a Pest és Fejér megyei I. osztályban már jóval többször léptem pályára.

– Térjünk vissza politikához! A jobboldali-nemzeti gondolkodást a családból hozza magával, vagy teljes mértékben saját döntés volt az effajta értékválasztás?

– Is-is. A családom jelentős része megsínylette a kommunizmust, édesanyám ágán még halálos áldozata is volt a diktatúrának.

Anyai nagyapám alföldi, jász parasztember volt, aki kuláklistára került. Megbélyegezték, nem engedték továbbtanulni, a rokonait ellehetetlenítették, a család az ún. padlássöprések áldozatává vált. Nagyapám édesapját olyan súlyosan bántalmazták, hogy annak következtében sajnos 42 évesen elhunyt. 

Mindezek fényében talán nem meglepő, hogy gyakorlatilag már az anyatejjel szívtam magamba a nemzeti gondolkodást és a jobboldaliságot.

A szüleim, nagyszüleim mindig a nemzeti oldal érdekeinek megfelelően szavaztak, de ennél mélyebben nem foglalkoztatta őket a politika. Nem úgy, mint engem! 17 éves korom óta élénk érdeklődést mutatok a közélet iránt, akkoriban a legnagyobb hatást egyértelműen a MIÉP és Csurka István gyakorolta rám. Csurka számomra nemzeti idol, rengeteget olvastam tőle. 

– Bizonyára Csurka István is egyetértene abban, hogy mind a Fidesz, mind a Tisza meglehetősen alacsony színvonalú kampányt folytat, mindkét párt derékig gázol a politika mocsarában, hogy maximalizálja a szavazatokat. Mindeközben a Mi Hazánk mintha próbálna programalapú, higgadt, a magyarság számára kiemelten fontos kérdéseket felvető kampányt folytatni. Ön is így látja?

– Természetesen. Én egyébként annak örülnék legjobban, ha a többi párt is rendelkezne komolyan vehető, szakmai igényességgel megírt programmal, amit a választók el tudnának olvasni, majd a tartalom alapján eldöntenék, hogy kire szavazzanak.

Ehhez képest a Fidesz programja csupán annyi, hogy „folytatjuk”, a Tisza pedig a Mi Hazánktól plagizált nagyon sok mindent.

Komolyan vehető, részletes, a magyar emberek problémáira valódi és – ez nagyon fontos! – magyar megoldásokat kínáló programja egyedül a Mi Hazánknak van. Ez a Virradat Program 2.0, amely a 2022-es választások előtt kidolgozásra került Virradat Program továbbfejlesztett változata. Pártszimpátiától függetlenül javaslom minden magyar embernek, akit érdekelnek közös ügyeink, nemzetünk sorsa, hogy olvassa el a Virradat Program 2.0-t, és ezután húzza be az ikszet április 12-én. Lehetőleg a Mi Hazánk Mozgalomra.

– A Mi Hazánk a harmadik útként hivatkozik magára. Ez a különállás – a már elmondottakon túl – miben nyilvánul meg?

– Mostanra körvonalazódik, hogy a következő országgyűlési ciklusban hárompárti parlament lesz, a Fidesz és a Tisza mellett csak a Mi Hazánk lesz a törvényhozás része. Az országnak az tenne jót, ha mi lennénk a mérleg nyelve, ezáltal meg tudnánk akadályozni, hogy a két nagy közül valamelyiknek kétharmados többsége legyen. Az elmúlt tizenhat év visszaéléseinek fényében aligha kell magyarázni, hogy ez miért lenne szükséges. 

Bárki is alakít kormányt, mi meg fogjuk akadályozni a túlhatalom kialakulását, és keresztülvisszük az Országgyűlésen a javaslatainkat, 

amelyek megvalósítása nélkül Magyarország nem fog fejlődő pályára állni.

Az eredeti kérdésére az a válaszom, hogy a Tisza Brüsszel, Ukrajna és a nyugati nagytőkések; a Fidesz a külföldi multinacionális cégek és Izrael állam; a Mi Hazánk Mozgalom pedig a magyar emberek érdekét képviseli.

– Mivel jogász, felvetnék még egy országos témát. Nemrég a Meta törölte a Mi Hazánkhoz köthető Bűnvadászok Facebook-oldalát, valamint köztudott, hogy Toroczkai László 2019 óta nem lehet fent az idehaza legnépszerűbb közösségi platformon. Ha jogi szempontból közelítünk a kérdéshez, az effajta cenzúra értelmezhető a magyarországi választásokba történő beavatkozásként?

– Minden kétséget kizáróan. A Meta önkényes gyakorlata nagyon durva beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe, ami természetesen a választások eredményére is kihatással van. Ez példátlan európai viszonylatban. 

Ráadásul a Metával szemben borzasztóan nehéz jogorvoslattal élni, ugyanis a globális nagyvállalat nagyban tesz a nemzetállami törvényekre, nemzetek felett álló, számonkérhetetlen aktorként viselkedik.

Nem véletlenül mondta el Toroczkai László többször is, hogy bárhogyan alakulnak az április 12-i választások, a Mi Hazánkat sújtó versenyhátrány miatt mindenképpen megtámadja az eredményt.

Kapcsolódó: