Borvendég Zsuzsanna: A Fidesznek 16 évnyi kétharmada volt rá, hogy megnyerje ezt a választást

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője Facebook-oldalán reagált azokra a vádakra, miszerint egy esetleges Tisza-kormány létrejöttéért a Mi Hazánk lenne a felelős. „Mélységesen elítélem a bűnbakképzést” – írja posztjában.

„Nem, nem a Mi Hazánk Mozgalom lesz a felelős azért, ha esetleg április 12. után kormányváltás következik. Nem a Mi Hazánk soraiból állt össze az a gátlástalan erő, amely most hatalomra tör. A Fidesznek volt 16 évnyi kétharmada arra, hogy megnyerje ezt a választást. Ha a győzelmét mégis veszélyeztetve érzi, akkor eljött az ideje az önvizsgálatnak, az elhibázott döntések korrigálásának. Lehet azt mondani, hogy erre már nincs idő, hogy erre csak a választási győzelem után kerülhet sor, de ez sem hatalmaz fel egy nemzetben gondolkodó, felelős kormányzatot arra, hogy az esetleges vereségért egy ellenzéki pártot, illetve annak szavazótáborát hibáztassa”– mutatott rá a Mi Hazánk lejáratását célzó, logikai bukfencektől hemzsegő vádak igaztalanságára.

„Elég sokat foglalkoztam a kommunista/diktatórikus hatalomtechnikákkal ahhoz, hogy felismerjem a hasonló mintázatokat. A nemzeti együttműködés rendszeréből – sajnálatos módon – nem valódi együttgondolkodás, közös nemzetépítés született, hanem azt a kádári hatalomgyakorlási formát hozta vissza, ami az »aki nincs ellenünk, az velünk van« hamis narratíváján alapult. A kádári jelszó csak a békeidőbeli változata volt a rákosista »aki nincs velünk, az ellenünk van« attitűdnek, de a lényegi értelmét tekintve a kettő ugyanaz. Mindkettő azt állítja, hogy vannak »ők« és vagyunk »mi«, vagyis két összebékíthetetlen táborra osztja a társadalmat, miközben kivédhetetlenül uniformizál táboron belül.

Az elmúlt napok közéleti megszólalásait hallgatva egyre nyilvánvalóbb, hogy a kádári békülékenynek beállított jelszó átcsapott a rákosista nyelvezetbe, az »ők« táborába taszítva mindenkit, akire nem lehet ráhúzni a szűkre szabott uniformist”– világított rá Borvendég, majd figyelmeztetett:

„Ma két nagy párt verseng a kormányzati hatalomért, miközben a kisebb pártok döntő többsége elvérzett azelőtt, hogy a rajtvonalhoz állt volna. A többpártrendszerből határozott elmozdulást tettünk a kétpártrendszer felé, amely látszólag még inkább bebetonozná a végzetes megosztottságot, de közben vigyázó szemeinket az Egyesült Államokra vetve még ennél is sötétebb jövőkép tárul fel előttünk. Ma már egyre világosabban látszik, hogy a demokrata és republikánus vonal csak a felszínen válik el egymástól, a mélyben ugyanaz a globális mélyállam uralja mindkettőt.

Meggyőződésem, hogy a politikai sokszínűség felszámolásával saját magunk tisztítjuk meg az utat a globális mélyállam, a háttérhatalom nyomulása előtt, hiszen két nagy tömböt könnyebb behálózni, mint több kisebbet” – nyomatékosította.

„1945. november 4-én nemzetgyűlési választást tartottak Magyarországon. Hivatalosan többpártrendszer volt, de csak azok a pártok indulhattak a választáson, amelyekre a szovjetek ráütötték a »kóser pecsétet«, és ők is csak úgy, hogy Vorosilov marsall előre kikötötte: bárki nyeri a választást, nagykoalíció fog kormányozni. Ki gondolhatja úgy, hogy ez rendben volt? Ki érezheti ma felhatalmazva magát arra, hogy »kóser pecséteket« osztogatva kijelölje, ki indulhat a választáson és ki nem? A cél soha nem szentesítheti az eszközt. Aki ma megfellebbezhetetlen erkölcsi ítélettel kijelenti, hogy csak a saját maga által preferált pártnak van joga megmérettetni magát a választásokon, mert van valamiféle magasabb rendű cél, amelynek érdekében fel kell áldozni mindent – még a folyamatosan misztifikált demokratikus értékeket is –, mennyiben különb a megszálló szovjet seregek vezérénél?” – tette fel a jogosan felmerülő kérdéseket, majd így folytatta:

„A választási matek szerint az 1+1 soha nem egyenlő kettővel, vagyis a visszalépők szavazatai nem fognak automatikusan a kedvezményezetthez vándorolni. Ezt az ellenzéki összeborulás számtalanszor bebizonyította az elmúlt években, de ennek a téves elképzelésnek lett az áldozata korábban sajnos a MIÉP is. A két nagy tömb hamis narratívája elfedi azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a nemzeti–globalista ellentéttel jellemzett oldalakon belül igenis vannak különbözőségek, amelyeknek képviselete, megjelenítése és felhangosítása nem ártalmas, hanem kívánatos, nem gyengíti, hanem erősíti az adott tábort. A balliberális pártok eltűnése a bizonyíték arra, hogy egy párt nem adhatja fel büntetlenül az önállóságát, hiszen az elvtelen visszalépésekkel azt üzenték a választóik felé, hogy nincs miért ránk szavaznotok, nincs saját elképzelésünk és programunk, vagy arculatunk, nincs semmi, amiben mi mások lennénk, mint az összes többi. Nem kívántak képviselni semmit, csak koncot akartak a hatalomból, így oda is kerültek, ahová valók: a történelem szemétdombjára.”

Kijelentette:

„A Mi Hazánk Mozgalom a nemzeti radikalizmus szellemi örököse, olyan értéket képvisel, amelynek kiszorítása vagy elnyomása bűn a hazánk és a nemzetünk ellen. Igenis szükség van erre az értékközpontúságra, szükség van a kurucos hevületre, különösen egy világrendszerváltás közepén. Aki erre a tiszta nemzeti lelkületre akadályként tekint, az nem a haza javát szolgálja, hanem akarva-akaratlanul, de hatalmi játszmák eszközévé válik, és ennek eszközévé teszi a nemzeti radikalizmus eszméjét is.”

„Mélységesen elítélem a bűnbakképzést, az egymás ellen uszítást. Nincs jó vagy rossz szavazat, vélemények és világnézetek vannak, amelyeknek arányos képviselete a demokrácia lényege. Éppen ezért eltékozolt szavazat sincs. Mindenki saját lelkiismerete szerint válasszon, mérlegelje magában a pro és kontra érveket, majd hozzon egy döntést, de senki ne hibáztasson egy másik tábort a saját pártja esetleges kudarcáért” – szögezte le a Mi Hazánk EP-képviselője. Végül tisztázta:

„Nem személyes sértettségből írtam mindezt. Az igazságérzetemet és a büszkeségemet persze megérintik azok az igaztalan megjegyzések, hogy »a Fidesz média épített fel«, vagy »a Fidesz hagyta, hogy ikonná váljak«. Sokszor hallottam ezeket az elmúlt években, de nem reagáltam rájuk. Most röviden mégis megteszem, mert úgy érzem, hogy ez a narratíva túllépett rajtam és a nemzeti bűnbakképzés eszközévé vált. Ezt határozottan visszautasítom.

Egyéni teljesítménnyel váltam azzá, aki lettem.

Soha nem kaptam politikai támogatást a kutatásaimhoz, sőt, ha nincs Szakács Árpád, a könyveim a feledés homályába vesztek volna még azelőtt, hogy bárki elolvasta volna azokat, vagyis muszáj volt a rendszert kijátszani ahhoz, hogy eljussak az olvasókhoz. Ezekben az elfogadhatatlan vádaskodó érvekben éppen az a legszomorúbb, hogy kommunista hatalomtechnikán, az aczéli kegygazdálkodáson alapulnak. Ha valaki alkot, legyen hálás a kormányzatnak, mert megengedik neki? A három T rendszere hatékony hatalomtechnika volt nem vitás, de hosszútávon roncsolt. Pontosan az ilyen és ehhez hasonló útvesztések miatt éreztem úgy, hogy jelzéseket kell adni a hatalom felé, mielőtt késő lesz. Ezért fogadtam el 2023 végén Toroczkai László felkérését az EP választásokra készülve, és ezért vagyok ma ott, ahol vagyok” – írta.

„Húsvéthétfőn írtam mindezt, a megváltás és a feltámadás ünnepén. Krisztus megváltott minket, a Remény mindannyiunké. Isten áldja nemzetünket!” – zárta bejegyzését Borvendég Zsuzsanna.

Kapcsolódó: