Egyre kevesebb a sertés Magyarországon

A Világgazdaság ír arról, hogy hiába magasak jelenleg az élősertés-árak, a likviditásukat vesztett termelők az elmúlt időszak veszteségeit még nem tudták pótolni, miközben hatékonyságjavító beruházásokra kellene költeniük.

Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa beszélt a vg.hu-nak arról, hogy hosszabb távon nézve Magyarországon folyamatos a sertésállomány csökkenése, utoljára 1946-ban volt annyira alacsony, mint a KSH által mért decemberi, kevesebb mint 2,6 milliós. Ez éves alapon mintegy 6,2 százalékos leépülést jelent, ami az Európai Unió 5 százalékos átlagánál némileg magasabb.

Az olyan nagy sertéstartó tagállamokban, mint amilyen Spanyolország, Németország és Lengyelország szintén jellemző az állomány fogyása, az előbbi kettőben 3, illetve több mint 9 százalékkal tartottak kevesebb sertést.

A sertések hízlalásával foglalkozók száma is csökken, a KSH adatai szerint tavaly 17 százalékkal lettek kevesebben, de Oláh Endre szerint fontos kérdés, hogy ez az adat kiket takar, azaz milyen sertéslétszámtól számít valaki sertéstartónak.

A termelőknek a kiszámíthatatlanságból is elegük lehet, az árak nagymértékű kilengéseit már nem tudták tolerálni.

2022 elején még 364 forint volt egy kiló élő sertés felvásárlási ára, most 700 forint fölött van - de ez nem garancia arra, hogy aki ezen fellelkesedve újra termelni kezd, jól jár. A főtanácsos megfogalmazása szerint aki belefog az "a homályba ugrik, hiszen nem lehet tudni, hogy néhány hónap múlva mi lesz a takarmányárakkal, a forintárfolyammal és a magyar felvásárlási árakat meghatározó német jegyzéssel".

Annak ellenére is nő a sertésár, hogy csökkent a kereslet

A magyar piacot is meghatározó német sertésár történelmi csúcson van, ez pedig  további húsáremelést jelezne előre, azonban ez ellen a visszaeső fogyasztás jelentős visszafogó erőt képvisel.

Hiába csökkentek a gabonaárak, sokan még a 2022 végén magas áron vásárolt gabonát és az abból készült takarmányt etetik.  A MOSZ információi szerint  az olcsó ukrán gabonából a takarmánykeverők is vásároltak, de náluk is ott van a még magas áron beszerzett készlet. Nem csökkent a hizlaláshoz szükséges egyéb inputok – az energia, a munkaerő és a premixek ára –  sem, így a hízlalók az elmúlt egy-másfél éves időszakban jelentős veszteségeket szenvedtek és nagyon messze vannak ennek a kompenzálásától.

Az árcsökkentésre kicsi az esély, hiszen miközben a termelők a korábbi veszteségeiket próbálják mérsékelni, tisztában vannak azzal, hogy beruházásokra, fejlesztésekre is forrásokat kell biztosítaniuk ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a versenytársakkal.

(vg,agroinform)

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!