„A gyülekezési jog alapjog!” – demonstrációt tartottak Miskolcon

Kedden délután 17:30-tól – a budapestivel párhuzamosan – kisebb demonstráció zajlott Miskolcon az Erzsébet téren, „A gyülekezési jog alapjog!” címmel. A megmozdulást az aHang és az aPont Miskolc szervezte, hirdetett célja a gyülekezési jog védelme volt, de valójában inkább politikai rendszerkritikát és ideológiai töltetű beszédeket hallhattunk. A rendezvényen mintegy 200 fő jelent meg, többségük főleg az idősebb korosztályt képviselte. A tüntetést hozzávetőlegesen 19:00-ig tervezték, de valójában ennél rövidebb ideig tartott, egy óra elteltével már véget ért.

Az eseményt Sikoparija Lujza, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei koordinátora moderálta, aki külön kihangsúlyozta, hogy addig kell gyülekezni a borsodi kisebbségért is, amíg nem tiltják be a rá vonatkozó jogot. Mint mondta: „rengeteg olyan ügy van, amit azért kell támogatnunk addig, amíg a gyülekezési jogot végleg el nem törlik, mert különben ez az egész helyzet a nyakunkon marad, és nem mozdul”.

A gyerekeket nem kell védeni a „vidám felvonulástól”

Szűcs Tamás is hangoztatta szavait, aki egykor Miskolc egyik legrangosabb gimnáziumában, a Földes Ferenc Gimnáziumban volt magyar–történelem szakos tanár, továbbá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke, jelenleg buszsofőr. Beszédében odáig ment, hogy kijelentette: „ha kell, beavatkozunk parlamenten kívüli eszközökkel egy törvénytelen és aljas törvénykezéssel rendelkező kormány ellen”. Hozzátette azt is, hogy „ha kell, ha itt az idő, olyan módszerekkel is, amelyek átlépik ezeket a kereteket”. Szavai felvetették a radikalizálódás kockázatát.

Miskolc volt alpolgármestere, Varga Andrea Klára az egészségügy és szociális ellátás állapotáról beszélt, több alkalommal utalva a szegények és gazdagok közötti különbségekre, miközben ismét alig esett szó a gyülekezési jog konkrét aspektusairól.

Kiemelte, hogy az úgynevezett Pride-törvény „nem arról szól, hogy a gyerekeket meg kellene védeni a vidám, hangos felvonulástól” – ezzel is érzékeltetve, hogy az LMBTQ-aktivizmust csupán mókás, jókedvű mulatság formájában értelmezi.

A rendezvény negyedik megszólalója Gyenes Gábor, az aPont Miskolc vezetője volt, aki a kormány gazdaságpolitikáját bírálta azzal, hogy a „falumentési” programok mindössze látszattevékenységek, kizárólag kampánycélokat szolgálnak. Gyenes a meghirdetett téma helyett főként a saját maga által indítványozott petíció népszerűsítésére használta az összejövetelt.

A transznemű felszólaló: „Ne hagyjuk magunkat megvezetni a szélsőjobb által” 

A legtöbb tapsot persze Nagy Bresalio kapta, aki transzneműként, a saját maga által választott, hivatalosan nem anyakönyvezhető nevével lépett színpadra. Véleményében kifejtette, hogy „Az emberi méltóság tisztelete pedig magába foglalja a szabadság mellett a diverzitás, azaz a különbözőség tiszteletét is mindaddig, amíg az adott létforma nem olyan módon eltérő, hogy mások szabadságának vagy életfeltételeinek a szűkítése lenne a célja”. Ez az álláspont elsőre toleránsnak tűnik, valójában azonban igencsak kétszínű.

A normalitáspártiak szintén joggal érezhetik úgy, hogy az ő szabadságukat szűkíti, amikor a médiában, oktatásban vagy szórakoztatóiparban a valóságtól jelentősen eltérő mértékben szembesülnek LMBTQ-reprezentációval. A kijelentés ráadásul nyitva hagyja, hogy ki dönti el, mi számít „nem olyan módon eltérőnek”. Hol húzódik a határ a társadalmi normák lebontásához?

Bresalio a szélsőjobboldali gondolatok ellen is szót emelt:

„Ne hagyjuk magunkat megvezetni a szélsőjobb által közvetített téves, emberellenes normalitásfogalom által”. Ez a kijelentés közvetlenül tagadja azon emberek értékvilágát, akik a család, a nemzeti hagyomány és a gyermekek védelme mentén építik jövőképüket.

Megszólalásában azt is mondta, hogy „nem engedhetjük meg senkinek, hogy azt mondja, hogy ennek a csoportnak a gyülekezése [...] csak valamiféle állati vonaglás” – holott a társadalmi ellenállás a provokatív, sokszor a kicsik közelében zajló, normákat feszegető Pride-eseményekkel szemben abból fakad, hogy a köztereket egy szűk ideológiai csoport nyilvános látványprodukciójává zülleszti.

A gyülekezési jog kérdésköre háttérbe szorult

A „gyülekezési jog” címke alatt tartott rendezvényen a megnyilvánulások jó része inkább általános politikai elégedetlenségről és rendszerkritikáról szólt. A konkrét törvényi változásokkal vagy azok következményeivel viszonylag keveset foglalkoztak, és nem meglepő módon éppen az olyan lényeges dolgokról nem esett szó, mint például a gyermekek fejlődése és a társadalmi stabilitás szempontjából fontos megfelelő családkép biztosítása, a nemzeti közösség védelme.

(Képek: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen)