Megkezdődött az országgyűlési választás kampányidőszaka

Hivatalosan megkezdődött szombaton az április 12-ei országgyűlési képviselő-választás kampányidőszaka, életbe léptek a kampányra vonatkozó szabályok – adta hírül az MTI.

A választópolgárok két hétig ajánlhatnak egyéni választókerületi képviselőjelölteket a parlamenti választásra. A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól, és csak ezeken az íveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag „képviselőjelölt-jelölteket” ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba veszi.

Az ajánlások érvényességét – azt, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokkal, illetve hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet – a választókerületi választási iroda ellenőrzi. 

A jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat. A jelölteknek és jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet vissza kell juttatniuk a választási irodába; annak, aki ezt elmulasztja, ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul, és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak; ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni. A kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, valamint a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.

Mi számít kampánytevékenységnek?

A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. 

Kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. 

A választási kampányidőszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó legfontosabb adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Természetes személy kiadó esetén csak a kiadó nevének feltüntetése várható el a plakáton.

A Kúria joggyakorlata szerint csak az a plakát felel meg a választás tisztaságára, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Kampányidőszakban a választási eljárási törvény szerint korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen vagy oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

Hol lehet és hol nem lehet plakátolni

Tilos plakátolni továbbá védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek február 11-ig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét. 

Televíziós és rádiós politikai reklám

Politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek és jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban és rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. Az országos közszolgálati médiaszolgáltatók kötelesek politikai reklámot közzétenni, míg a kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton 16 óráig kell jelezniük az NVB-nél, hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt vagy értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

Nincs előírt kiadási korlát a kampányra

A korábbi szabályozástól eltérően a kampányfinanszírozási törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a jelöltek illetve a jelölőszervezetek mekkora összeget fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra. Az egyéni jelölteket a központi költségvetésből származó mintegy 1 millió 724 ezer forintos támogatás illeti meg kampánytevékenységük támogatására. A jelöltek felajánlhatják az államtól kapott pénzt pártjuknak. A pártlistát állító pártok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra; a támogatás mértéke attól függ, hány jelöltet állítottak. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak állami támogatásra.

Választási gyűlések szabadon szervezhetők, azonban a közterületen tartandó választási gyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni. A rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.

Kapcsolódó: