A megtámadott felvidéki magyarság

Tizenhét évvel ezelőtt sokan szembesülhettünk azzal, hogy Trianon és a Beneš-dekrétumok szelleme nagyon is jelen van a Felvidéken. 2006. augusztus 25-én egy 23 éves egyetemista magyar lányt, Malina Hedviget azért bántalmazták Nyitrán, mert magyarul beszélt.

A csehszlovák magyarellenes politika miatt 1945 és 1948 között megfogyatkozott felvidéki magyarság elleni fizikai támadás 2006-ban már csak idő kérdése volt. Ez volt az az év, amikor a Felvidéken egy olyan politikai fordulat következett be, amely a legsötétebb benesi időket idézve, másodrangú állampolgárként tekintett az őshonos magyarokra.

A szociáldemokrata Smer választási győzelmével Robert Fico alakított kabinetet, a kormánykoalícióba pedig bekerült a Vladimír Mečiar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, és Ján Slota pártja, a Szlovák Nemzeti Párt is. Emlékezetes, hogy Mečiar miniszterelnöksége idején tombolt a magyarellenesség a Felvidéken. A súlyos alkoholproblémákkal küzdő, és később fiatalkorúak erkölcsi megrontásának vádjával bíróság elé állt Slota pedig hol „rákos daganatként” definiálta a felvidéki magyarokat, hol pedig Budapest elpusztításáról ábrándozott.

Ilyen politikai környezet közepette támadtak meg egy fiatal lányt, aki éppen az egyetemre tartott.

A támadást még gyalázatosabb eljárás követte. A szlovák rendőrség rövid időn belül leállította a nyomozást, és végül Malina Hedviget vádolták meg hazugsággal és a hatóságok megtévesztésével. Az őt feljelentők egyikéről azonban kiderült, hogy korábban a titkosszolgálatnak dolgozott. A Beneš-dekrétumokat elengedni nem képes szlovák állam a megtámadott magyar lányt akarta bíróság elé állítani, nem pedig a bántalmazóit.

Két évvel a nyitrai támadás után szlovák rendőrök magyar szurkolókat ütlegeltek Dunaszerdahelyen a DAC–Slovan mérkőzésen. A következő évben a szlovák parlament elfogadta a felvidéki magyarokat negatívan érintő nyelvtörvényt. Mindezen folyamatok a magyarellenes politika részei voltak.

Malina Hedvig az éveken keresztül elszenvedett megaláztatások miatt 2014-ben az anyaországba költözött. Később ugyan bocsánatkérésben részesült, ez azonban nem volt elégtétet az őt ért fizikai és a verbális bántalmazásokért.

Nem Malina Hedvig-ügye volt az egyetlen koncepciós eljárás, amely a felvidéki magyarok ellen irányult. Falath Zsuzsanna muzeológust például azért bocsátották el jogellenesen a Pozsonyi Városi Múzeumból, mert szimpátiáját fejezte ki a magyarok iránt.

A Felvidéken máig érvényben van a nyelvtörvény, miközben a szlovák állam bíróságai ma is hivatkoznak a Beneš-dekrétumokra. 2019 tavaszán pedig törvény született arról, hogy 7.000 eurós büntetéssel sújtják azokat, akik egy idegen ország, így például Magyarország himnuszát éneklik akár megemlékezésen, akár pedig sporteseményen.

A román hatóságok kemény pénzbírsággal büntetik a székely szabadság napi felvonulást, vagy azokat a magyar településeket, amelyek március 15-én kihelyezik a magyar zászlót.

Az EU-ba készülő Ukrajna pedig még a háború kellős közepén is lábbal tiporja a kárpátaljai magyarok jogait, elveszi múltjukat a történelmi és nemzeti szimbólumok ledöntésével.

A külhonba szakadt magyarokat ért jogtalanságokat az Európai Unió közömbösen szemléli, miközben kötelezővé akarja tenni, hogy a tagállamok ismerjék el az azonos neműek házasságát, felelőtlen bevándorláspolitikájukkal Európa pusztulását idézik elő, és nekünk járó forrásokat sem adják meg.

Csarnai Márk