Japán megkezdi ipara kitelepítését Kínából

Miután a Kínából indult koronavírus térdre kényszerítette a világot, Japán elsőként vonta le következtetéseket, név szerint: a globalizmus hátrányait.



A szigetország miniszterelnöke, Abe Shinzo bejelentette, egy olyan gazdaság kiépítését tűzte ki céljául, amely kevésbé függ egyetlen országtól, nevezetesen Kínától. Mint mondta, a járvány következtében életbelépő korlátozások és fennakadások ébresztették csak rá a kormányt, mennyire is függenek Kínától.

Abe egy konferenciát szervezett, melynek fő témája Japán jövőbeli befektetései voltak, és olyan befolyásos emberek is részt vettek rajta, mint Nakanishi Hiroaki, a Japán Üzleti Szövetség vezetője. A japán miniszterelnök maga elnökölte a találkozót, és mindjárt az elején kifejtette: célja minél nagyobb mennyiségű ipar hazahozatala Kínából. Ennek érdekében elkülönítettek 240 milliárd yent (2,2 milliárd dollár), amit azon vállalatok támogatására fordítanak, akik már ebben az évben megkezdik a "hazaköltözést". Ezt nevezték el "Települj ki Kínából" politikának.

A japán miniszterelnök bejelentése a kínai gazdasági elemzők figyelmét is felkeltette. Kiszivárgott híresztelések szerint a Kínai Kommunista Párton belül eluralkodott a pánikhangulat. Attól tartanak, a példa ragadós lesz, és Japán után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy akár az EU is kitelepülhet Kínából, ez pedig hatalmas csapás lenne az ország gazdaságára.

A kínai értelmiségi köröket azért is foglalkoztatja kifejezetten a kitelepülési politika, és annak következményi, mivel a kínai asztrológiai diagram szerint 2020 a Geng-Zi, vagyis a Fém Patkány éve, amely 60 évenként jön el, s - a népi hiedelmek szerint - mindig valamilyen világot megrázó eseményt hoz magával.

A szkeptikusok most felvonhatják a szemöldöküket, de a kínaiaknak van okuk az aggodalomra. 1840-ben, mikor eljött a Fém Patkány, kitört az ópiumháború, ami több mint száz évre megnyomorította Kínát. 1900-ban a "nyolcnemzeti szövetség" fojtotta vérbe a bokszerlázadást. A nemzetközi külképviseletek ostroma után a császárnénak menekülnie kellett a fővárosból, a pekingi csatát követően pedig a külföldi csapatok három napig fosztogatták a nagyvárost, majd megtorlóexpedícióba kezdtek a felkelőkkel szemben. 1960-ban Mao Ce-tung "Nagy Ugrás"  tervének következtében pedig 36 millióan haltak éhen. 2020-ban ismét felmerülhet a kérdés:

Idén vajon mit hoz el nekünk a Fém Patkány?

(asia.nikkei.com nyomán)