A Google 45 millió dollárról szóló szerződést kötött Netanjahu hivatalával izraeli propaganda terjesztésére

Érdekes dolgok derültek ki a Google és az izraeli miniszterelnöki hivatal közötti üzletről. Egy 45 millió dollárról szóló szerződést írtak alá egy hat hónapos digitális reklámkampányra, amely az izraeli kormány üzeneteit népszerűsíti világszerte. A Drop Site News először hozta nyilvánosságra a dokumentumokat, amelyek szerint a szerződés kifejezetten haszbara (állami propaganda – a szerk.) tevékenységnek minősül. Ez az izraeli kormány kommunikációs stratégiájához tartozik, és célja az ország külföldi megítélésének javítása, egyben propaganda és közönségkapcsolati eszköz is.

Júniusban írták alá a megállapodást. Azóta videók jelennek meg a YouTube-on, amelyek azt állítják, hogy nincs élelmiszerhiány Gázában. Az egyik ilyen videót Izrael külügyminisztériuma publikálta augusztus végén és több mint hatmillióan tekintették meg. A videók népszerűségét nagyrészt a Google hirdetési rendszerében vásárolt megjelenéseknek köszönhetően érték el.

Ez azonban csak egy része a teljes képnek. Egy szélesebb izraeli befolyásgyakorlási műveletről van szó, amelybe nemzetközi technológiai vállalatokat vonnak be a nemzetközi közvélemény alakítása érdekében. A Google 2021-ben csatlakozott az Amazonhoz a Nimbus felhőszolgáltatásban, amely nagy kapacitású felhőalapú infrastruktúrát biztosít az izraeli kormánynak és hadseregnek.

Elgondolkodtató, hogy a globális technológiai infrastruktúra mennyire fonódott össze az izraeli állami érdekekkel.

A Kneszet március 2-án tartott ülésén izraeli képviselők az üzenetkezelés stratégiájáról faggatóztak. Elsősorban nem a humanitárius válság megoldása érdekelte őket, hanem inkább a propaganda. Avicsáj Edri az izraeli hadsereg szóvivője akkor kijelentette: „Elindíthatunk egy digitális kampányt ebben az összefüggésben, hogy megmagyarázzuk: nincs éhínség, és bemutatjuk az adatokat.”

Ugyanakkor az ENSZ augusztusban hivatalosan kihirdette az éhínséget Gázában. Az Integrált Élelmezésbiztonsági Fázisbesorolás (IPC) előrejelzései szerint Dejr el-Balah és Hán-Júnisz térségében a következő hetekben az éhínség veszélye várható. A szervezet hangsúlyozta: „Ez az éhínség kizárólag emberi tevékenység eredménye, meg lehet állítani és vissza lehet fordítani.”

A számok mégis beszédesek: a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta legalább 399 palesztin, köztük 140 gyermek halt meg éhezés és alultápláltság következtében.

Nemcsak a YouTube-ra költöttek. A szerződés keretében más felületekre is jelentős összegeket fordított az izraeli kormány. Az X felületnek három millió dollár, míg az Outbrain/Teads francia–izraeli hirdetési felületnek 2,1 millió dollár jutott a kampányból. Ezek a hirdetések éppen akkor jelentek meg, amikor a nemzetközi felháborodás Gáza helyzete miatt fokozódott.

Az izraeli kormány hirdetései között olyanok is találhatók, amelyek az ENSZ-t „szándékos szabotázzsal” vádolják a humanitárius segélyek szállításában. Népszerűsítik a Gázai Humanitárius Alapítványt (GHA) is, amelyet Izrael, az Egyesült Államok és több európai ország támogat. Más kampányok a Hind Radzsab Alapítványt támadják, amely izraeli háborús bűnök bizonyítékait gyűjti nemzetközi büntetőeljárások céljára.

Ez a kampány legellentmondásosabb része. Miközben a hirdetések tagadják az éhínséget, izraeli kormányzati tisztviselők nyíltan beszélnek az éheztetés stratégiai alkalmazásáról. Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter például nyíltan támogatta az élelmiszer- és vízellátás megszakítását. „Véleményem szerint ostrom alá vehetjük őket. Nincs víz, nincs villany, éhen halhatnak, vagy megadhatják magukat” – nyilatkozta a 12-es csatornának.

Amihaj Elijahu, a Netanjahu-kormány örökségvédelmi minisztere szintén a palesztin lakosság éheztetését szorgalmazta. „Nincs olyan nemzet, amely ellenségeit táplálná” – mondta júliusi rádióinterjújában. Májusban azt állította, a palesztinoknak „éhezniük kell”, hozzátéve: „Ha vannak civilek, akik az életüket féltik, engedelmeskedjenek a kivándorlási tervben foglaltaknak.”

Szergej Brin, a Google társalapítója reakciója is tanulságos volt. Júliusban egy belső céges fórumon nyíltan antiszemitának nevezte az ENSZ-t, miután Francesca Albanese, az ENSZ különleges előadója júniusi jelentésében kritizálta a Google-t, amiért profitált a „gázai népirtásból”. Klasszikus példa: a kritikákat antiszemitizmus vádjával próbálják elnyomni, miközben saját propagandaműveleteiket folytatják.

A hat hónapos kampány az úgynevezett „Ébredő Oroszlán” hadművelet kapcsán indult, amely során Izrael tizenkét napig légicsapásokat hajtott végre Irán ellen. Az amerikai székhelyű Iráni Emberjogi Aktivisták (IEA) nonprofit szervezet becslései szerint legalább 436 iráni civil vesztette életét az izraeli légicsapásokban.

Az izraeli kormány szerződése szerint a kampány célja „széleskörű tájékoztatási tevékenység végzése minden kormányzati minisztérium és biztonsági szervezet számára, beleértve a Belügyi Parancsnokságot, a Védelmi Minisztériumot, a Külügyminisztériumot, a Nemzeti Nyilvánosság Osztályát és a Diaszpóra Minisztériumot.”

A Misbar arab tényellenőrző szervezet augusztusi szerkesztőségi cikkében „nagyszabású izraeli propagandakampányról” számolt be, amely dezinformációt használt az „Ébredő Oroszlán” hadművelet igazolására.

Feltűnő, hogyan reagált – vagy inkább hogyan nem reagált – a média a történetre. A közel-keleti és alternatív nyugati sajtó részletesen beszámolt az esetről, míg a fősodratú nyugati média teljes mértékben figyelmen kívül hagyta: Reuters, BBC, CNN, Associated Press – mindegyik hallgatott.

Ez azért érdekes, mert kérdéseket vet fel arról, hogy milyen mértékben befolyásolhatja az izraeli lobbizás a nyugati sajtó irányvonalát. Európai szempontból is fontos lehet: az Európai Unió politikai hirdetési szabályozása szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell a politikai reklámok pénzügyi hátterének átláthatóságát. A Google szerződése arra is rávilágít, hogy hasonló befolyásolási próbálkozások zajlanak-e Európában, így Közép-Európában is. A magyar közönség számára különösen érdekes lehet, hogy milyen külföldi kormányok próbálnak hatni a hazai médiára.

A Google politikai hirdetési irányelvei szerint a vállalat „elkötelezett a választások tisztasága mellett”, ám a mostani szerződés kétségessé teszi, hogy valóban következetesen alkalmazzák-e ezeket az elveket a különböző kormányokkal szemben. Vajon más országok is köthetnek hasonló politikai hirdetési szerződéseket ezekkel a felületekkel?

Az ügy jól tükrözi a digitális felületek szerepét a modern információs háborúban. A technológiai óriások ma már nem csupán semleges közvetítők, hanem aktív alakítói a geopolitikai diskurzusoknak. Ez különösen aggasztó lehet olyan kis országok számára, mint Magyarország, ahol a külföldi befolyás erőteljesebben érvényesülhet.

Érdekes adat: a dokumentum szerint a Google és az X kulcsfontosságú szereplők, akikkel különböző kormányok hivatalos környezetben folyamatosan együttműködnek, legyen szó szokásos időszakokról vagy válsághelyzetekről. Megvan a szükséges infrastruktúrájuk és szakértelmük az információs feladatok végrehajtásához. Ebből az következik, hogy a kapcsolat nem egy egyszeri üzleti ügylet, hanem egyre inkább rendszeres és intézményesített.

(A Drop Site News, Middle East Monitor, Anadolu Agency (AA), TRT World, The Daily Caller, Press TV, Al Mayadeen English nyomán)