Papp Réka Kinga szerint a magyar etnikum csupán „mesterséges dolog, kitaláció" (+VIDEÓ)

„A magyar mint etnikum mesterséges dolog, kétszázötvenéves kitaláció” – hangzott el egy nyíregyházi újságírónő, az Eurozine magazin szerkesztője, Papp Réka Kinga szájából a nevét és alföldi–turanid fajtájának tiszta típusjegyeit hordozó etnikumát megtagadó nyilatkozata. A magát emberjogi aktivistának tituláló asszony az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–média szakán végzett, jelenleg már tanít is ott. Mégis képes ilyesmit kiejteni a száján.

Vagy épp azért? Ma már ilyen tudománytalan szamárságokat, magyargyalázó idétlenségeket oktatnak az ELTE-n, ahol egykor Kosztolányi, Babits és Tóth Árpád tanulta a magyar irodalmat Négyesy László szemináriumán? Hisz még a szocializmusban is tanítottak nyelvtörténetet a magyar szakon. Vizsgázni kellett az ezeréves tihanyi apátság alapítóleveléből, a nyolcszáz éves „Ómagyar Mária-siralomból„ sőt Ibn Ruszta 900 körül keletkezett, „A becses drágagyöngyök könyve” című útleírásából, amely a magyar, kende, gyula szavakat tartalmazza, és leírja, hogy a magyar birodalom határa a Fekete-tenger, említve a kercsi (Herszon) kikötőt. Leírja a magyarok életformáját, a két folyót, amely köré a magyarok mindig is szervezték szálláshelyeiket.

A magyarságot mint etnikumot is neves antropológusok, mint például Méhely Lajos, Bartucz Lajos vagy a 2010-ben elhunyt Henkey Gyula írták le tudományos alapossággal. 

A magyarság etnikai embertani képét Őseink nyomában című munkájában Henkey úgy összegzi, hogy a mai magyarok több mint kilencven százalékban a turk (türk) nagyrassz négy altípusát mutatják: az alföldi-turanidot, a pamírit, a dinaridot és az előázsiait. 

Emellett van négy-öt százalék kelet-balti fajta. Tehát az a gyakran hangoztatott, félművelt álláspont sem igaz, hogy a magyar kevert származású nép lenne, mert genetikailag szinte kizárólag a türk, turáni nagyrasszhoz tartozik. Ennyit még egy eltés oktatónak is illene tudnia, főleg, ha Réka Kingának hívják. 

Még akkor is, ha szánalmas karriervágyból lelkesen lihegi vissza mainstream-liberális főnökei eszméit. A magyarság legnagyobb baját mindig is azok a nyüzsgöncök jelentették és jelentik, akik a saját fajtájukat gyalázzák, vetik meg, és árulják el, mintegy leköpve szüleik, nagyszüleik képét. Bár sajnos a maga módján már ez is hungarikum, mert olyan sokan vannak, mint egyetlen más népben sem. És lassan már az is hungarikum lesz – de legalábbis kötelező az egyetemeken –, hogy egy oktató képtelen legyen töltelékszavak nélkül elmondani egy mondatot.

Ugyanis a magyarul helyesen beszélni sem tudó egyetemi oktató, Papp Réka Kinga antropológiai megállapítása szó szerint így hangzott el:

 „A magyar mint etnikum mennyire egy mesterséges dolog, és mondjuk egy ilyen kétszázötven éves kitaláció.” 

A mondatban van egy germanizmus, öt töltelékszó, egy semmitmondó, pontatlan meghatározás („dolog”), jó néhány antropológus és etnológus teljes munkásságának kitalációvá alázása, és természetesen a magyarság vérlázító becsmérlése.

Réka, mit is ajánlhatunk neked, aki szegénységábrázolást tanítasz az ELTE Bölcsészettudományi Karán? Talán a régi magyar himnusz, a „Boldogasszony anyánk” utolsó sorát (mellesleg ezt is lejegyezték már 1715-ben, tehát több mint kétszázötven éves): „ne feledkezzél meg szegény magyarokról”. Légy a magyarság emberjogi aktivistája, szolgáld a saját nemzetedet. Így ugyan nem lesz belőled egyetemi docens, a performanszokról is le kell mondanod, viszont nem fog szégyenkezni miattad gyermeked és unokáid.