„Az elnyomottaknak joguk van az erőszakhoz” – hangoztatja a BLM hivatalos TikTok-csatornáján

Az elmúlt napokban két brutális gyilkosság rázta meg Amerika normálisabb felét. Az egyik egyértelműen politikailag motivált volt, mely tökéletesen rávilágított arra, mennyit is jelent egy élet a „progresszívek” és „liberálisok” számára. A másik pedig egyértelműen faji eredetű volt, ahol nemcsak a gyilkos származását érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy vagy négy néger nézte végig közönyösen, ahogy egy védtelen, fiatal lányt többször nyakon szúr egy társuk. 

Nagyritkán, mikor a szerepek felcserélődnek, az idomított fehérek térdelve hajbókolnak, úgy esdekelnek bocsánatért a „rendszerszintű rasszizmus” miatt, és ítélik el a „rasszista” fehér támadót, harcot hirdetve a „sokszínű társadalomért”. Fordított esetben? Csend, gondolhatnánk. Nos nem, nagyon nem. Ellenkezőleg: felháborodás a feketék részéről, hogy „miért kell még mindig ezen lovagolni?”, „ez nem politikai kérdés, csak a jobboldal csinál belőle politikai kérdést” –, a részvét és önvizsgálat teljes hiánya. Csakis hárítás és másra mutogatás. A legtöbb narratívájából az jött le, hogy voltaképpen még ezért is a fehérek a hibásak. 

Az alábbi videót a jellegzetes nyelvezet miatt nem igazán lehet érteni, annyi azonban kihallgató belőle, hogy a beszélőt egyáltalán nem érdekli, mi történik egy fehér lánnyal. Mert Amerikában, 2025-ben az „övéi szenvednek”.

„Nem érdekel ez a fehérke. Mert nekünk sose jár az igazság. Szóval le se sz@rom ezt a f-hér k-vát”

– szögezi le, ő maga cenzúrázva ki a szavakat.

Whoopi Goldberg valami időseknek szóló feminista kibeszélőműsorban háborodott fel azon, hogy az emberek „átpolitizálják” a gyilkosságot, mikor az elkövető „egy mentális beteg”, akinek „börtönben lenne a helye”. Ez ugyanaz a Whoopi Goldberg, aki a BLM fénykorában minden rendőri előállításból faji kérdést csinált. Sőt, egyenest arról beszélt, hogy a „feketéknek az USA-ban legalább olyan nehéz életük van, mint az embereknek Iránban”. 

Új keletű jelenség?

Sokan szeretnek azzal mentegetőzni, hogy „a közösségi média radikalizálta az oldalakat”, és ezért tart ott a közbeszéd, ahol. A valóság ezzel szemben az, hogy legkésőbb az O. J. Simpson ügy óta tudjuk (megölte fehér feleségét, a többségében fekete esküdtszék pedig felmentette a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére), hogy a négerek fajilag elfogultak, és ha hatalom kerül a kezükbe, akkor nem az lesz számukra az elsődleges, hogy megbüntessék a bűnöst, hanem, hogy fajtársaikat kimossák. 

Ennek újabb ékes bizonyítéka az ukrán lány gyilkosának esete is, akit korábban legalább 14 bűncselekmény miatt fogtak el a rendőrök, ám a demokraták „kvótabírái” valamennyi alkalommal felmentették. A közösségi média hatására (jobban mondva Musk hatalomátvételével és a cenzúra eltörlésével) csupán annyi változott, hogy az eddig birkaként vezetett fehérek immáron az irányított média és a Meta cenzúrája által eléjük tárt híreken kívül a valóságot is megismerhetik. És ez a valóság sokuk számára kijózanító. 

Mikor azt látják, hogy a Black Lives Matter hivatalos TikTok-csatornáján olyan jeleneteket oszt meg, ahol a fekete szereplők arról beszélnek, „az elnyomottaknak joguk van az erőszakhoz”, és aztán azt látják, hogy ezen „elnyomottak” fehéreket vernek és gyilkolnak akár a nyílt utcán, akár a vonaton, akár a metróban, akkor azért elgondolkoznak, hogy biztos ez a jó irány? Hogy a világ tényleg olyan, mint ahogyan azt az iskolában belénk verték? Ahogyan azt a sorozatok, a filmek és a média előadta?

Ilyenkor azért akadnak páran, még a lebutított északi civilizáció megszállt népei között is, akik felteszik maguknak a kérdést: biztos jó lesz nekünk, ha bárgyú vigyorral az arcunkon öleljük keblünkre azokat, akik nyíltan a mi megölésünkről és az általunk felépített civilizáció porig rombolásáról prédikálnak a nap minden percében?