Dánia demográfiai fordulata?

Koppenhága zsúfolt városrészeiben gyermekek hangja visszhangzik a játszótereken, nyelvek és kiejtések keveréke tölti meg a levegőt. Babakocsikkal teli járdák, amelyeket helyi és külföldi szülők tologatnak. Aki ezeken az utcákon sétál, könnyen arra gondolhat, hogy a bevándorló családok hajtják Dánia népességnövekedését. A legfrissebb adatok azonban egészen más valóságot tárnak fel, olyat, amely évtizedes várakozásoknak tesz eleget.

Nem is olyan régen a történet egyértelműnek tűnt. 1992-ben a nem nyugati bevándorló nők átlagosan 3,5 gyermeket szültek, míg a dán nők csupán 1,7-et. Sokan hangosan aggódtak, hogy a dán kultúra, sőt maga a dán nép is eltűnhet a magasabb bevándorlói születési arányok nyomása alatt. Egyesek szerint ma ez a félelem alaptalannak bizonyul. Emil Kirkegaard kutató jelentős fordulatot tárt fel: a nem nyugati bevándorló nők ma már kevesebb gyermeket szülnek, mint a dán nők; termékenységi mutatóik 2021 óta az őslakos dánok szintje alá estek.

Kirkegaard nem erre számíthatott, amikor először figyelt fel a dán babák „dánabbá válására”. Az ország részletes statisztikáiban kutatva azt találta, hogy a bevándorlók termékenysége az 1990-es évek óta csökkent. 2009-re elérte a dán szintet, majd tovább esett, és 2024-ben 1,6 gyermek jutott egy bevándorló nőre, miközben a dán nők 1,7-nél tartanak. Ez nem átmeneti jelenség, hanem évről évre erőteljesebben kirajzolódó tendencia.

A számok világosan beszélnek. A harmincas éveik elején járó dán nők, a családalapítás legaktívabb korában, ma már megelőzik a bevándorló nőket a születések terén. 

Még a harmincas éveik végén és a negyvenes éveik elején szülnek, szemben a bevándorló nők többségével. A bevándorlók körében a tinédzserkori terhességek száma is drasztikusan visszaesett: 1,7 százalékról 0,25 százalékra, közel elérve Dánia rendkívül alacsony, 0,1 százalékos arányát. Ilyen gyors változás mindenképpen szokatlan jelenség – ez egyetlen nemzedéken belüli ugrás.

Dánia népességszámítási módszere különös fordulatot mutat. Valaki akkor számít dán származásúnak, ha egyik szülője Dániában született és állampolgársággal rendelkezik. Egy dán anya és bevándorló apa gyermeke? Dán. Egy harmadik generációs bevándorló, akinek gyökerei mélyen máshová nyúlnak? Szintén dán. Kirkegaard észrevette, hogy ez összekeveri az etnikai dánokat a bevándorló származásúakkal, megnehezítve a teljes kép megértését. Mégis, a bevándorló nők termékenységének csökkenése szembeötlő, bármilyen határvonal mentén is vizsgáljuk.

Vegyünk szemügyre olyan helyeket, mint Ishöj vagy Bröndby, városokat, ahol bevándorlók nagy számban telepedtek le. Ishöjben a 8862 fiatal lakos közül 1692 nem nyugati háttérrel rendelkezik. Még itt is az országos mintát követik a születési arányok: a bevándorlók termékenysége tovább csökken. A gazdasági nyomás, az iskolai rendszer és a dán élet ritmusa láthatóan alakítja ezeket a döntéseket, felülírva a szülőföld hagyományait.

Ez a fordulat a régi figyelmeztetéseket a feje tetejére állítja. Egész Európában sokan régóta jogosan aggódnak amiatt, hogy az alacsony őshonos születési arányok, párosulva a magas bevándorlással, átformálnak egész nemzeteket. Dánia esete más esélyeket sugall. A bevándorló nők nem népességi robbanást idéznek elő, hanem alkalmazkodnak, méghozzá szélsebesen. Termékenységük nemcsak felzárkózik a dán normákhoz, hanem az alá is süllyed – ráadásul viharos ütemben.

Ennek sebessége még a szakértőket is meglepte. A 2015-ös migrációs hullám után az újonnan érkezők várhatóan egy ideig növelték volna a bevándorlói születési arányokat. Ehelyett a csökkenés felgyorsult. A Szomáliából, Irakból vagy Törökországból érkező nők – olyan országokból, ahol a nagy családok megszokottnak számítanak – letelepedésük után hamarosan a dán szokásokat kezdik követni. Dánia részletes nyilvántartásai, amelyek az anyák származása szerint követik a születéseket, azt mutatják, hogy a nem dán anyáktól származó születések 2010 óta csökkennek, 2016 körül kiegyenlítődtek, majd a dán anyák irányába billentek.

Akik figyelemmel követik az őslakosság népességét, találhatnak egy biztató jelet. 2019 és 2024 között az öt év alatti, dán származásúnak nyilvántartott gyermekek aránya 85,2 százalékról 85,9 százalékra emelkedett. Ez egyelőre csekély emelkedés, de megfordítja az éveken át tartó csökkenést. Az őslakosság termékenysége nem omlik össze, kitart, sőt erősödik, ahogy a bevándorlói arányok csökkennek.

Az oktatás más történetet mesél. A nem nyugati bevándorló családok gyermekei lemaradnak az iskolai teszteken. Ezek a különbségek nem simulnak el könnyen, kitartanak a harmadik generációig is. A termékenység talán összehangolódik, de más különbségek megmaradnak.

Dánia rendszere teszi lehetővé ennek a történetnek a nyomon követését. Kevés ország bontja le ilyen gondosan a születéseket származás szerint. A FOLK1C adatbázis, párosítva a korcsoportos nyilvántartásokkal, szinte mindent feltár. Európa nagy része nem tudja megközelíteni ezt a pontosságot, így Dánia ritka lehetőséget teremt arra, hogy képet nyerjünk arról, hogyan alakulnak és változnak a demográfiai viszonyok.

Amit itt látunk, máshol is hatást gyakorolhat. Ha az integráció ilyen jól működik, a bevándorlói termékenység máshol is csökkenhet, enyhítve az őslakosság hanyatlásával kapcsolatos aggodalmakat. A dán nők nem tűnnek el, ellenállóbbnak tűnnek, mint azt az előrejelzések sejtették. Közben a bevándorló közösségek alkalmazkodnak: születési arányaik a helyi normákhoz igazodnak, a korábbi szokások helyett.

A dán és a bevándorlói termékenység közötti szakadék egyre nő. Kirkegaard kimutatásai nem utalnak arra, hogy ez a folyamat megállna. Tehát mindez egy nagyobb folyamat kezdete lehet, nem pusztán átmeneti jelenség. Egy olyan kontinens számára, amely aggódik a jövőjéért, Dánia példát mutat: az őslakosság népessége megmaradhat, sőt növekedhet is, miközben az újonnan érkezők gyorsabban átveszik a modernitást, mint azt bárki gondolta volna.

Gondoljunk vissza ezekre a koppenhágai játszóterekre. Jóllehet az ott játszó gyerekek sokfelől érkeznek, de a mögöttük álló családok is változnak. A bevándorló anyák nem előzik meg a dán anyákat; ugyanazokba a mintákba lépnek, vagy lemaradnak tőlük. Az őslakosság ellenállóképessége nem hangos nyilatkozatokban mutatkozik meg, hanem a csendes és szívós kitartásban. Európa felfigyelhet. Dánia megmutatja, hogyan írhatja át a kulturális vonzás a demográfiai végzetszerűséget. 

(A Dán Statisztikai Hivatal [Danmarks Statistik] – FOLK1C Adatbázis, Dán Statisztikai Hivatal Éves Jelentés 2024, Korcsoportos születési arány adatbázis [FODI], Emil Kirkegaard demográfiai elemzése, Our World in Data termékenységi statisztikák nyomán)