„Fütyörészett, amikor utoljára beszéltünk”: Epstein 18 évig szolgáló komornyikja szerint a főnöke nem ölte meg magát

Valdson Vieira Cotrin volt az a személy, aki Jeffrey Epstein tányérjait mosta és telefonhívásait kezelte. Több mint másfél évtizeden át ő volt az, aki végignézte, ahogy elnökök és hercegek lépkedtek át párizsi kastélyának márványcsarnokain. Cotrin pontosan tudta, mikor volt Epstein ideges: ilyenkor fel-alá járkált a könyvtárban, cigarettázott, pedig máskor megszállottan vigyázott az egészségére. Azt is látta, mikor volt magabiztos, mert akkor reggelente musicalslágereket fütyörészett, miközben újságot olvasott.

„Túlzottan szerette az életet” – mondta Cotrin ezen a héten, most először szólalva meg nyilvánosan, mióta munkaadója hat éve meghalt egy manhattani börtöncellában. A 59 éves brazil férfi csendben élt 2019 augusztusa óta, amikor az Epstein állítólagos öngyilkosságáról szóló hírek elérték az Avenue Foch-i (ez egy párizsi, magas presztízsű utca) rezidenciát. Most viszont készen áll elmondani, amit egész végig tudott: a hivatalos magyarázat nem igaz.

Az orvosszakértők szerint Epstein 2019. augusztus 10-én felakasztotta magát, miközben emberkereskedelem vádjával várta tárgyalását. Aznap éjszaka a két őrnek ébren kellett volna lennie, ám mindketten szokatlan módon elaludtak, ezzel súlyos mulasztást követtek el. A biztonsági kamerák pedig meghibásodtak. Amerika legismertebb foglya így egyedül halt meg cellájában, magával vitte azokat a titkokat, amelyek megrengették volna a hatalmasokat a Wall Streettől egészen a Buckingham-palotáig.

Cotrin nem hisz ebben az elméletben. Jeffrey testvére, Mark Epstein sem. És ott vannak az interneten nap mint nap felbukkanó kétkedők, akik éveket töltöttek azzal, hogy a Metropolitan Correctional Centernek (ez Manhattan központi börtöne) azon az éjszakán történt összes részletét boncolgassák. Ám Cotrin kétségei különös súllyal bírnak: ő nem kívülálló, hanem szemtanú volt, aki együtt élt Epsteinnel. Mindössze három nappal Epstein letartóztatása előtt még nyaralási tervekről beszélgettek.

„A védelmét szervezte” – mondta Cotrin a The Telegraphnak. „Nyugodtnak tűnt.”

A komornyik beszámolója újra felvet olyan kérdéseket, amelyeket az ügyészek már lezártnak hittek. Epstein halála meghiúsította azt, ami az évszázad tárgyalása lehetett volna. Megkímélte a befolyásos személyeket attól, hogy megkérdezzék őket, és megfosztotta az áldozatokat a nyilvános igazságszolgáltatás esélyétől. Ehelyett Epstein egyik társa, Ghislaine Maxwell került börtönbe húsz évre, míg a körülöttük lévő hálózat jelentős része továbbra is szabadon mozog.

Cotrin a színfalak mögött, működés közben figyelhette meg ezt a hálózatot. Államfőknek szolgált fel kávét, hollywoodi filmipari oligarcháknak rendelt virágokat. Az Avenue Foch-i kastély a globális elit találkozóhelyévé vált, ahol milliárd dolláros üzletek köttettek vacsora közben, és politikai szövetségek születtek a társalgóban – miközben a kamerák titokban mindent  rögzítettek.

Miután Donald Trump 2016 novemberében megnyerte az elnökválasztást, Epstein izgatottan repült Párizsba. A két férfi bonyolult múltat tudhatott maga mögött: barátságuk megromlott egy ingatlanügylet miatt, de Trump győzelme úgy tűnt, új kapukat nyit meg előttük.

„Nos, Trump megkért, hogy dolgozzam neki” – mondta Epstein a komornyikjának a Charles de Gaulle repülőtéren. Cotrin állítását lehetetlen ellenőrizni, de újabb árnyalatot ad az elítélt szexuális bűnöző és a későbbi amerikai elnök bonyolult kapcsolatáról.

Cotrin felvetései nem csupán az öngyilkosság megkérdőjelezésére korlátozódnak. Úgy véli, Virginia Giuffre-t, Epstein legismertebb vádlóját is meggyilkolták. Giuffre idén halt meg 41 éves korában, halálát hivatalosan öngyilkosságnak minősítették. Évekig pereskedett András herceg és mások ellen, azt állítva, hogy tinédzserként befolyásos férfiak zaklatták és bántalmazták.

Most Cotrin saját biztonságát félti. A sajtóval való kapcsolatfelvételével megsértette azt a hallgatási kódexet, amely Epstein világát irányította: a személyzet szigorú titoktartási megállapodásokat írt alá, és tudták, hogy a csendben maradás a túlélést jelenti. Ennek a némasági fogadalomnak a megtörése hat évvel később vagy kétségbeesésről, vagy őszinte meggyőződésről tanúskodik, miszerint az igazság fontosabb a személyes biztonságnál.

A Manhattan központi börtön, a Metropolitan Correctional Center (MCC) régóta küzd problémákkal. Személyzethiány, a berendezések meghibásodása és vezetési hiányosságok jellemezték az intézményt már jóval Epstein érkezése előtt is. Az a két őr, akik azon az éjszakán szolgáltak, túlóráztak – egyikük öt napja volt folyamatosan szolgálatban. A cellája előtti biztonsági kamerák rejtélyes módon leálltak.

Ezek a rendellenességek különféle találgatásoknak adtak teret, miközben rávilágítanak az omladozó szövetségi börtönrendszer szisztematikus elhanyagolására. Epstein nem az első neves fogoly, aki az MCC-ben halt meg, de kétségtelenül a legjelentősebb. Halála egy botrányos életvitelű bűnöző sorsát pecsételte meg, miközben különböző csoportok azt állítják, hogy elhallgattatták.

Cotrin azonban ennél is egyszerűbb magyarázatot kínál: Epstein-t meggyilkolták, mert túl sok titkot ismert túl sok emberről. Közel húsz évet töltött azzal, hogy figyelte, miként gyűjti főnöke a titkokat, mint ritka műtárgyakat, katalogizálva politikusok, hírességek és üzletemberek gyengeségeit, akik a világ különböző pontjain található birtokait látogatták.

„Olyan vagyok, mint a testvére” – mondta Cotrin, párhuzamot vonva Mark Epstein nyilvános kételyeivel az öngyilkosság hivatalos megállapításával kapcsolatban. „Nem hiszem, hogy ez öngyilkosság volt.”

A Mark Epsteinhez való hasonlítás különösen figyelemre méltó. A családtagok gyakran nem tudják elfogadni az öngyilkosságot, és alternatív magyarázatokat keresnek, amelyek megőrzik az elhunyt hírnevét vagy megfelelnek saját elképzeléseiknek egy szeretett személyről. Cotrin azonban nem családtag, hanem egy alkalmazott, aki könnyen hallgathatott volna, elfogadva végkielégítését, majd eltűnve a feledés homályában. Ezzel szemben vállalta a kockázatot, hogy megszólaljon, és szembeszálljon a hatalmasok érdekeivel.

A brazil hatóságokat semmilyen jogszabály nem kötelezi megvédeni a külföldi tanúkat amerikai büntetőügyekben. Ha befolyásos emberek valóban el akarták volna hallgattatni Epstein komornyikját, valószínűleg megtehették volna anélkül, hogy komoly vizsgálat tárgyává vált volna.

Cotrin megszólalása – legyen az őszinte meggyőződés vagy elkeseredett figyelemfelkeltés – mindenképp komoly súllyal bír. Beszámolója konkrét bizonyítékok nélkül marad, a személyes megfigyeléseken és másodkézből származó állításokon túl nincs sem dokumentum, sem felvétel, sem élő, megerősítő tanú, aki hajlandó lenne megszólalni.

Amit Cotrin elmesél: Epstein mindennapjainak és érzelmi reakcióinak olyan képe, amely részben szimpatikusabb oldalát is felvillantja, miközben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mögötte megbúvó kegyetlenséget és manipulatív természetét sem. Cotrin szerint Epstein lojális volt azokhoz, akik alatta dolgoztak, de a valóság ennél jóval összetettebb és sötétebb lehet. Talán így próbálja feldolgozni, amit látott, vagy egyszerűen a saját, elfogult nézőpontjából beszél.

A valóság ennél sokkal sötétebb és ellentmondásosabb: Epstein személyében egy hataloméhes, perverz bűnöző alakja rajzolódik ki, sötét szimbólumává válva annak, hogyan tiporhatja lábbal egy erkölcstelen ember az emberi értékeket és az igazságosságot.

Akár az igazságot, akár a gyászt közvetítik Cotrin gyanúi, az, hogy nyilvánosan kiáll mellettük, garantálja, hogy Jeffrey Epstein utolsó órái még hosszú ideig kérdéseket vetnek fel.

Az Avenue Foch kastélyába látogató befolyásos körök pedig minden bizonnyal arra számítanak, hogy a titkok továbbra is mélyen el vannak temetve, és az igazság nem kerül napvilágra.

(A The Telegraph – eredeti exkluzív interjú – nyomán)