Cseh Katalin szerint a locsolkodás egy „elavult hagyomány", amit „ideje elfeledni"

Ezúttal a régi és egyedi magyar hagyomány, a húsvéti locsolkodás került a globalista párt feministájának célkeresztjébe, ismét igazolva, hogy a feminizmus és liberalizmus összeférhetetlen a hagyománnyal és a nemzeti értékekkel.

„Húsvéthétfő van. Vagy, ahogy mi nők hívjuk: a nap, amikor megint el kell tűrnünk valamit a »hagyomány« nevében. Tudom, nem leszek népszerű, ha ezt mondom, de... nem, nem muszáj locsolni" – kezdte siránkozását Cseh Katalin, úgy beállítva a dolgot, mintha lenne bárki, aki őt meg akarná locsolni.

Majd, a húsvéti locsolkodást egy kalap alá vette az állítólagos „első éjszakához való joggal", illetve a kötelező házassággal, ahol „a nőknek nem volt joguk nemet mondani".

„Vannak hagyományok, amiket nyugodtan elengedhetünk. Nem minden hagyomány szép. Volt idő, amikor a nőknek nem volt joguk nemet mondani – se az első éjszakára, se a házasságra. Ezeket a hagyományokat elhagytuk. Ezt is el lehet" – írta.

Nem akarom kioktatni lánglelkű feministánkat, de az a helyzet, hogy a Momentum agitátora elég egyoldalúan értelmezi a régmúltat. Hiszen, az érdekházasságokban a fiúnak sem volt túl sok beleszólása a dologba, azokat jellemzően a szülők rendezték el jó előre. S, láss csodát, legtöbbször pont az anya volt az, aki a hozományt vagy a lányt kritizálta, esetleg másikat szeretett volna választani, aztán kezdődhetett az alkudozás a családdal. Ez persze nem fér bele a szélsőliberálisok történelem értelmezésébe, így tegyünk úgy, mintha régen úgy működött volna a házasság, hogy akire a férfi rámutatott, az lett a felesége.

„A húsvét lehetne a tavasz ünnepe, a megújulásé, a közösségé – de nem szabad, hogy a nők kéretlen szertartások áldozatai legyenek. A nem az nem – húsvéthétfőn is" – zárta bejegyzését Cseh Katalin, aki egyébként kérdéses, hogy férjével, Berg Dániellel ünnepel-e bármilyen magyar vagy keresztény ünnepet?

A pészah vagy a purim ünnepe ellen miért mulasztotta el a kirohanást kedves Cseh Katalin, illetve az amerikai állampolgárságú férje, Berg Dániel? Az ilyen Cseh Kata-félék miért mindig az európai és magyar hagyományokat támadják? Tán csak nem arról van szó, hogy az elszórtan még megmaradt tradíciók képezik az utolsó akadályát a globalista álomnak, hogy az egész északi civilizáció teljesen beleszürküljön a „sokszínűségbe”, és már ne csak a nagyvárosokat járva ne tudjuk, hogy voltaképpen melyik országban vagyunk, hiszen mindenhol ugyanaz a massza néz vissza ránk? 

Irányi Dániel